Lehet-e összefüggés mentális egészség, és a kedvelt zenei műfaj között?

Ez egy olyan kérdés, amitől enyhén frusztrált lettem, nem akarok pszichiátrián kikötni. :D

Depressziós soha nem voltam, de nagyon szorongó vagyok, és a személyiségem működése erősen borderline jellegű emellett, sok beteg dolgom van (szerencsére nincsenek durva széteséseim, nem falcolok, nem gyűlölöm magam, nem alkoholizálok/drogozom...stb.). Sokféle zenét szeretek, de a metal az örök kedvenc.

Ilyesmiket hallgatok: In Flames, Swallow The Sun, My Dying Bride, Gojira, Amorphis, Agalloch, Borknagar, Dark Traquillity, Moonsorrow, Primordial, Insomnium, Opeth... stb. (sorolhatnám reggelig :D)

Ha nem metalt hallgatok éppen, akkor is megkapom, hogy depressziós/elvont zenéket hallgatok (többnyire indie rock jellegűeket), de nekem sosem húzzák le a hangulatomat ezek a zenét, egyszerűen csak szépnek hallom őket.

Szerintem lehet összefüggés. Talán azért, mert a metal zene sokszor dolgoz fel sötét témákat, depressziót és aki ilyen lelkiállapotban van, az tud ezzel azonosulni.

Magam is metal kedvelő vagyok, és életem egy nehezebb időszakában szerettem meg igazán ezt a műfajt. Sokat segített, a zenén keresztül adtam ki magamból a negatív dolgokat. Ma már teljesen jól vagyok, de a metal szeretete megmaradt. Nem érzem, hogy a depresszív szövegű zenék visszarántanának abba az időszakba. Lehet furcsa, de én kiegyensúlyozottnak, motiváltabbnak érzem magam tőle, sokkal nyitottabb lettem a világra. Szóval nekem segített kilábalni a szar időszakomból.

És csatlakozom a Gojira rajongó válaszolókhoz, kedvenc együttesem.