Ez személyiségzavar lehet? Vagy tiniként még kijöhetek ebből?

Nehéz kérdés, mert saját magam érzem és tudom magamról ezeket a dolgokat.

Kezdem kronológiában. Már az oviból emlékszem egy dologra. Volt egy kisfiú, akit az udvaron rendszeresen elhívtam magammal, hogy mutatok valamit és ahova mentünk ott megtéptem a fülét és beleütöttem a fejét a falba.

Gondolati szinten már fantáziáltam kislánnyal való szeretkezésről és korombeli lányok megerőszakolásáról.

Volt olyan, hogy kisebbként csigák házát égettem meg kívülről és néztem ahogy szenved. Vagy levágtam a szemeit. Egyébként a tűzzel való játék, kisméretű gyújtogatás is nagyon érdekel.

Aztán sokszor néztem bestgore-jellegű oldalakat.

A nálam gyengébb emberekkel gyakran vagyok gonosz és lekicsinyítően bánok velük. Azt akarom, hogy úgy történjenek a dolgok, ahogy én akarom. Emellett okosnak és kicsit felsőbbrendűnek is tartom magam. Olyan, mintha nem igazán éreznék őszinte szeretetet és lelkiismeretfurdalásom se nagyon szokott lenni, viszont igen erősen szorongó vagyok.

18 éves fiú vagyok és azt hiszem szeretnék megváltozni. Miként kezdjem a változást?

Tudom, hogy durva amiket írtam, de kérlek ne írjatok rosszindulatú válaszokat.