OCD-m van a nagydolgommal kapcsolatosan. Tudom, hogy fura, de segtenétek leküzdeni úgy, hogy válaszoltok néhány kérdésre?
Szóval minden úgy kezdődött, hogy anorexiás voltam 2 évig. Az első hónapokban csak feltűnt, hogy kevesebbet megyek Wc re de gondoltam, hogy ez betudható annak, hogy keveset eszek. Végül heti 1 x tudtam csak elmenni, ezt pedig hashajtó segítségével. Ez már kicsit zavart, főleg, hogy mellette állandóan puffadtam és nagyon szelesedtem. Az egésznek tehát akkor lett vége, mikor elterveztem, hogy így nem tudok tovább élni. Amúgy is gyerekkorom óta belémnevelték, hogy naponta el kell menni, apa reggelente ráültetett a wcre minket, meg ilyenek. És így duplán frusztrált a dolog. És az egész anorexiámnak azzal vetettem véget, hogy elkezdtem enni, mivel normálisan akartam végezni a nagydolgom. Csak ráülni, felállni és végezni. De ez nem volt ilyen egyszerű, nagyon nehezen indult be az emésztésem, fura dolgok jöttek ki belőlem és nagyon nehezen. Frusztrált lettem. Aztán elkezdtem mozogni hátha az segít...és végül mindent azért csináltam, hogy végre úgy működjek odalent, mint azelőtt. De még most 5 évre rá se működik minden normálisan, de ez a szorongásom szellemileg odaáig fajult, hogy képtelen vagyok elmenni akárhová is, amég nem voltam aznap, ha a mennyiség nem "megfelelö" az én értékrendemnek, akkor streszelek, már-már pánikolok. Ha el kell menni valakihez, akinél ott kell aludnom és aznap még nem voltam Wc -n kiver a víz. Volt már, hogy sírtam a sarokban, olyan görcsben volt az agyam a ténytől. Reggel még jó nem stresszelek, aztán ebéd után már várom az érzést, hogy menni kelljen, ha nem jön a lakásban járkálok fel és alá, nem tudok magammal mit kezdeni, úgy érzem meg kell innom egy liter vizet, mert az megindítja. Nem érzek semmi különöset, nem puffadok, nem görcsölök, csak a tudat. Van, hogyha azanap vonattal utazok nem áll rá a szervezetem, hogy elmenjek és este van, hogy érzem de csak egy kis kemény darab jön ki, amitöl kiver a víz, mert ez nem tökéletes, tuti maradt még odabent egy csomó minden. És undorítónak érzem magam, tele széklettel, végül egjelennek a fizikai tünetei a stresszelésemnek. Szükségem van az üresség érzésére, különben undorítónak látom magam. Van amikor csak azért eszek, hogy kijöjjön. Nagyon gáz és egyre rosszabb a helyzet.
Mivel ugye lassan indult be az emésztésem és az orvos megállapította az IBS t nálam mint post-trauma szerűséget. Rengeteg kínos szituba kerültem már, volt hogy a barátomnál görcsöltem a puffadástól és ő simogatott miközben megszabadultam tőle (jézusom). Főleg, mert nagyon gázosodok általában az esti és a reggeli órákban. De mivel a gasztroenterologus szerint ezt is szorongás okozhatja ezért nem tud vele mit kezdeni. Nekem azonban nincs pénzem pszichiáterre alkalmanként 10 k-t fizetni neki (és akkor még olcsón megúsztam),hogy aztán jól elhúzza a kezelést, hogy minél többet leakasszon, ezért úgy gondoltam idefordulok néhány kérdéssel, ami frusztrál engem és lehet, hogy megnyugszom ha választ kapok rájuk. Úgyis névtelen és anonim szóval kérlek segitsetek.
-Ti idegesek vagytok ha nem voltatok még aznap wc-n és el kell mennetek vendégségbe?
-Van olyan, hogy nem mentek egy nap wc re?
- Van, hogy az átlagosnál kevesebb jön ki, mint máskor esetleg nehezebben (de nem kemény hanem pont az ellenkezője)?
- Elmentek a barátotokhoz/barátnötökhöz aludni, akkor is, ha még aznap nem voltatok?
- Elmentek sportolni, ha aznap még nem voltatok Wc-n?
- Normális ha wc zés után több gáz keletkezik egy kicsivel mint elötte?
És végül szerintetek kihez forduljak ezzel? Nem nagyon merek erről beszélni másnak, konkrétan senkinek nem vázoltam ezt még így fel, mert nem akarom, hogy ezt lássák rajtam ha rámnéznek. Nem akarok pszichologushoz se menni, aki ugyanúgy csak simogatná a hátam csak egy tizest is elkérne még érte pluszba, viszont így nem tudok élni. Annyira behatárolja az életem, hogy sokat gondolkoztam már hülyeségeken is. Hogy ennek az életnek így nincs értelme, hogy sose leszek egészséges és hogyan tudnék ennek végetvetni. És ezek a gondolatok egyre csak többször jönnek elő.
Valaki segítsen tényleg :(
22/l
válasza:Szia. Itt vannak az én válaszaim:
1) Régen voltak ilyen problémáim. Nem feltétlenül az, hogy még nem voltam aznap WC-n, hanem az, hogy a szorongástól mindig rámjött a hasmenés.
Később pedig féltem elmenni máshoz (pl. pasihoz), mert mindentol puffadtam, és nem mertem idegen helyen elmenni Wc-re.
2) Van, igen. Van, hogy csak 2-3 naponta van székletem.
3) Nálam van olyan, hogy sokkal kevesebb jön ki, mint szokott, viszont kemény. Ilyenkor úgy érzem, hogy nagy része benn maradt, ami végül amúgy sosem jön ki.
4) Barátnőhöz simán, de fiúk előtt sokkal szégyellősebb vagyok ilyen téren.
Engem sajnos az sem nyugtat meg, ha aznap már voltam, ugyanis attól még később is rámjöhet, ha eszem :/
Ha megyek valahova, akkor elotte nagyon odafigyelek a kajára, úgy hogy vagy nem eszem, vagy csak olyat, ami "könnyű, gyors és szagmentes" kakit eredményez.
5) Sportolni akkor megyek el, ha tudom, hogy van WC. (Pl. konditerembe elmegyek szívesen, de a Margitszigeti futópályára már nem biztos, mivel futás közben legtöbbször el kell mennem, es azt akkor azonnal kell).
6) Sajnos azt nem tudom, hogy normális-e, de nekem előtte van sokkal több.
Szerintem amúgy a kényszergondolatok miatt ez mindenképp pszichiátria. Én is járok TB-s rendelésre, így az orvosért nem, csak a gyógyszerekért kell fizetnem (sajnos az is nagyon drága, de sokat segít az életminőséged javulásában).
Remélem, hogy ez valamit segített. Az orvosok előtt pedig ne szégyelld magad :) Remélhetőleg nem találkoztok sokáig, és amúgyis hallott már ilyenebb sztorikat is. Neki ez csak egy új tapasztalat lesz a praxisában :)
28 N
válasza:Szia! Velem is ugyanez van sajnos, csak en nem voltam vele orvosnal..valamiert nem merek elmenni ezzel
1. Igen, mert ugye aznap ha esetleg nem tudok elotte elmenni wcre akkor nagyon felpuffad a hasam es sokat kell szellentenem, es mindig felek, amikor vendegsegbe hogy meghalljak hogy ezzel kuszkodok
2. Van hat, sajnos amikor ott alszok baratomnal akkor van hogy 3-4 napig nem megyek nagywcre..
3. Nalam ez kb majdnem minden napos, de amugy ami nekem bevalik hashajtasra ugymond, az a tejeskave, mert laktozerzekeny vagyok, es a kave is meghajt
4. Baratnomhoz nem, de baratomhoz igen mert ritkan talalkozunk, es csak ugy tudunk ha egyutt alszunk
5. Nekem suli utan heti 1x volt kotelezo kondi, szoval kenytelen voltam.
6. Hat ezt nem tudom, de ritkan velem is megtortenik, bar ritkan
A baratoddal ezt meg tudod beszelni? Nekem az is segitett amikor 2 hetig nyaraltunk, es elmondtam neki, hogy ezert nem voltam mar tobb napja wcen es megolelt mondta nincs semmi baj, menjek ki es probaljam meg, es vegul sikerult, eskuszom sokkal jobban ereztem magam akkor a nyaralason, es bar volt hogy nehezen tudtam, de altalaban konnyen kijott, csak mas embereknel nem tudok, pl baratnomnel, vagy mas csaladtagnal..de mikor baratommal vagyok, akkor nem erzem gatolva magam
Jézus end Mária...
Ez most komoly? Ennyire nincs dolgod, h ilyeneken nyúzd az agyad, h most voltam, nem voltam, ezjött az jött. Hagyd a fraszzba, ha érzed h kell menni, akkor mész és kész. Hogy most ez otthon, az utcán (az kínos) plázában, barátnál, vendégségben jön, annyira mindegy. Nem szentségtörés elmenni a wc-re még vad idegennél sem. Túlzottan sok időt viszont nem érdemes ott maradni. Ha nem jön nem jön. Majd jön legközelebb. De benned nem fog maradni. Nyugodt lehetsz.
válasza:A stresztől megy tönkre az emésztésed. Ne foglalkozz vele. Ha egészségesen táplálkozol, mozogsz és belgyógyászatilag ki vagy vizsgálva, akkor az megy magától a saját természetes útján. Egyél olyat ami reggelre biztosan hat. Drasztikusabb a beöntés vészhelyzet esetén , ha nagyon pánikolsz. De ami a legfontosabb hogy próbálj meg leszakadni a témáról és együtt élni ezekkel a gondokkal.
Pl. a gázok egy természetes folyamat, nem túl gusztusos de természetes.
Nekem is vannak ilyen dolgaim: csak kizárolag otthon megyek el! 35 éves kb két kezemen meg tudom számolni hányszor voltam idegen helyen.
Addig maradok amig nem érzem hogy biztosan kint van minden, és utánna kötelező a fürdés.
Nem stresszelek rá ha egy nap kimarad, és ha bárhol rámjön, mert "hazaviszem". 😄😄😄
Igen persze, hogy hülyeség. Ha úgy nézzük, az anorexia is az. Úristen nem mer enni...mennyi ideje van. Amég az ember nem kerül bele valamibe, ami felett elveszti a kontrollt, addig nem tudja, milyen érzés együtt élni egy ilyennel. Kivergődtem magamat ebből, beleestem egy másik gödörbe. Már kényszeresen megpróbálom magamat elfoglalni, de azok a helyzetek okozzák a legtöbb stresszt, amikor valakinél vagyok és stresszelek, hogy rossz lesz a gyomrom és na ná, hogy az lesz...
És azért kérdeztem meg ezeket a dolgokat, mert itt meg tudom anonim kérdezni és válaszoltok is rá anonim, így talán nem annyira kínos.
válasza:#4 vagyok nincs kedved eljönni velem kirándulni?
A séta elvonja a figyelmedet, és ha stresszelsz, akkor se tudsz mit tenni. Olyan terápia, mint amikor a gyereket bedobják a vizbe hogy úgy tanuljon meg úszni.
De komolyan ne aggódj miatta, ha nem vagy belgyógyászatilag beteg akkor csak úgy sikerül leküzdened ha fejben legyőződ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!