Hogyan gyógyíthatom meg enyhe -biszexuális aberrációmat?

És mi van akkor, ha nem vagy normális, azzal kinek ártasz?

Ha elnyomsz magadban dolgokat, azzal teszed a legnagyobb kárt saját magadnak.

Én a helyedben inkább utánaolvasgatnék a dolgoknak és elfogadnám a vágyaimat ezzel kapcsolatban.

Azt bárki meg tudja tenni, hogy magától a cselekvéses részétől "távol tartja magát", gondolni meg mindenki arra gondol, amire akar.

Egy terapeutát felkereshetsz egyébként, biztosan tudna neked segíteni, jót tenne neked.

Az én szüleim nem váltak el, sőt nagyon is egészséges, szeretetteljes kapcsolatuk van, és én ezt látva nőttem fel. A tágabb családomban se vált el soha senki, de még a baráti körömben sem. Mégsem vagyok heteroszexuális. Nem a családi mintán múlik.

Miért árt az neked, hogy biszexuális vagy? Azon túl, hogy "tudod, hogy nem normális". Ha ennyi a bajod vele, akkor tudatosítsd magadban, hogy igenis normális. Miért ne lenne normális? Hozzád illő párt kell keresned, és akkor semmiféle problémát nem okoz. Ha elnyomod magadban, sose leszel boldog. Ha elfogadod, hogy ilyen vagy, és lesz@rod a homofóbok véleményét, akkor lehetsz boldog.

Hány éves vagy? És hány éves voltál a szüleid válása idején?

Van esetleg más, mentális betegségre utaló tüneted is? (pl. depresszió, hipochondria, beképzelsz magadnak dolgokat stb.)

Nem véletlenül kérdezem! Gyanús nekem, hogy nem is vagy te biszexuális, hanem más lesz itt a probléma!