Mit tegyek? Hogy szokjak le a vagdosásról?

Dehogy vagdosod te magad, csak össze karcolod a bőröd.

Úgy hogy nem hat meg senkit.

Fuh bas*ki első xD te aztán az empátiádról lehetsz híres. Inkább ne is írj, ha ilyen egy paraszt vagy.

Kérdező, nem vagy normális. Fanatikusak az érzelmeid, ideje lenne elmenni pszichiáterhez. Háziorvos -> beutaló -> időpontkérés.

Hidd el nem hiányoznak neked azok a hegek.

Én is évekig vagdostam magam. Depressziós voltam, egy két hetes intervallumban tapasztaltam a paranoiát is (borzalmas...). 14 voltam amikor előszőr megvágtam magam. Főleg a rendezetlen családi háttér, molesztálás, kiközösítés, bántalmazás miatt. Nem ritka, hogy nagyobb traumák után az ember elfelejt bizonyos dolgokat...Nálam is ez volt, a memóriám lyukacsos, és voltak olyan emlékek amik egyszerüen kiestek.

Engem a pszichiáter húzott ki belőle. 2 hétig voltam pszichiátriai osztályon. Akkor nagyon kellemetlennek gondoltam, de utólag örülök hogy odakerültem. Nagyon jó, és felszabadult érzés végre igazi életet élnem. Én a nehezebb úton kerültem be (mentő vitt be az osztályra, a pszichológusom hívta ki, miután egyértelműen látszott hogy zavaros az elmém, és össze vagyok vágva). Ha teheted akkor nálad ne fajuljon eddig a dolog. A háziorvosnak elmondod a panaszaidat, ad beutalót a pszichiáterhez, és onnantól ő eredményesebben tud segíteni. Nekem az életemet változtatta meg az orvos. Nagyon sokat segített. Amióta az eszemet tudom (amióta emlékszem, mármint) folyamatos volt a depresszióm, kisgyerekkor óta. Most megváltozott, és szóhoz sem tudok jutni :) Megkönnyebbülés.

A vagdosás egy kényszercselekvés, maga a folyamat endorfint szabadít fel (boldogsághormon. A csoki is ugyanezt teszi, az barátságosabb). Vezesd le az indulataidat valamilyen intenzív sporttal és az sem árt ha valakivel ki tudod beszélni a problémáidat. Szüleiddel milyen kapcsolatban vagy?:) Esetleg nekik is tudnál szólni a dologról, és ők el tudnának kísérni az orvoshoz, az sokat segít.

Sok szerencsét! Én szorítok! ><