Talán baj van velem? Vagy csak beképzelem?

Mindig is őszinte voltam magammal,és másokkal is.

Észre vettem magamon,hogy azzá leszek akiket megvetek.

Egyre többször sajnáltatom magam.

Ami azt illeti elkezdtem antiszociális életet élni, pedig nem akarok,imádtam a társaságot,a barátaim,hogy beszélhettem,imádtam a középpontban lenni.

De ez idővel mind megfakult,nem érzem jól magam a baráti körömben.És ami a legfurcsább bennem az hogy mára már emberek közé alig merészkedem.

Sok mindent beképzelek magamnak, és észrevettem hogy kezdek úgy viselkedni mint egy beteg elméjű ember.

Ezen belül azt értem, hogy a pánikrohamon keresztül a többszemélyiségű dolgokig elfajultak a dolgok.

Mindig is magamban beszéltem meg a dolgokat,most meg mindenkit hívok és zaklatok hogy baj van, a több személyűségemre meg csak annyit tudok mondani hogy anyám mondta.

Nagyon furcsa dolgok járnak az eszemben.De van mikor visszatér a régi énem és lenyugszom, és van mikor nem.

Mi baj van velem?

Helyes írásért bocsi.