Stressz, szorongás akár depresszió is lehet az oka?

Az utóbbi fél évben kezd a szorongás és a túlzott stressz tönkretenni. Az egész akkor fordult komolyabbra, mikor szóbeli érettségi előtt kegyetlenül bepánikoltam és előző este hajnalig el sem tudtam aludni, sírás is kijött rajtam. Ez akkor azért volt ijesztő, mert ez soha nem történt meg velem, szoktam izgulni, de azért idáig soha nem fajult el. Azóta ha kisebb stresszhelyzet ér szintén nagyon rosszul érzem magam, szorongok, nem birok enni, sírás kerülget. Most vagyok túl az első vizsgaidőszakomon ami talán még rosszabb időszak volt, mint az érettségi. Egy vizsga előtt annyira be tudtam stresszelni, hogy az valami hihetetlen, le is fogytam és a vizsgák előtti éjjelen lefekvés előtt altatót is keleltt bevennem, mert sehogy sem tudtam elaludni. Minden vizsgám sikerült, de következő félévben nem szeretném ezt újra átélni, lelkileg is lefárasztott az egész időszak. Foggalmam sincs mi lehet a gond velem, hogy ennyire izgulok. Talán még az is rátesz, hogy otthon elvárják, hogy minden vizsgám meglegyen, ha lehet minél jobban, ne bukjak meg semmiből, nem akarom, hogy csalódjanak bennem és ettől még jobban izgulok. Valamint most mentünk szét a párommal, már nem működött, kapcsolatunk alatt is észrevettem, hogy ha netán megbánt vagy nem érdeklem (vagy legalábbis én így láttam) hasfájás kerülgetett, szintén nem birtam enni. Szóval ilyen dolgokon is kiakadtam, régen mindent lazábban vettem. Régen bulizni is nagyon szerettem és társaságba járni, viszont 12.-ben érettségire készültem, nagyon sokat tanultam, szombatonként is kurzusra jártam így nagyon kevés időm volt jólérezni magam, ha mégis elmentem egy buliba szorongtam. Valahogy még beszélgetni sem tudok mostanában, mintha nem lenne mit mondanom, nagyon feszült vagyok. Csak azt vettem észre, hogy ez a feszültség a bulikban azóta van, amióta összejöttem a barátommal, utólag ő is elmondta, hogy feszülten érezte magát ha együtt mentünk bulizni. Attól is félek, ha csoporttársaimmal vagyok és nem tudok hozzászólni a témához, vagy csak csendben ülök, ezért nem szeretek elmenni velük sehová, mert félek, hogy csak csendben mennék utánnuk és inkább kitalálok valamit, hogy egyedül elmehessek. Régen nagyon extrovertált voltam most pedig magamra sem ismerek. Esetleg van még rajtam kívül valaki akivel ez előfordult? Fogalmam sincs hogyan oldjam ezt meg vagy, hogy mi lehet az oka. Bármilyen tanácsot vagy segítséget elfogadok, bármelyik problémára.

Köszönöm!

20/L