Nem bírom tovább. Mit csináljak?

Nem bírom tovább a gondolataimat, az állandó hangulat ingadozasaimat, ezt az életet.. kérlek olvasd el

Depresszio vagyok, pánikbeteg, szociális fóbiam van, és senki egy árva lelek se sejti rólam, mert olyan krv jól tudok színészkedni.. Suliban és a melóba se merek józanul menni, felek a buszon, az emberektől, hogy ítélkeznek azon, hogy hogy nézek ki, az alkoholra egy fűre megy el az a kevés pénzem is amit keresek, és ami csak jobban rontja a helyzetemet. OKJ-s tanfolyamon vagyok, mint szakacs, a suliba szoktam menni, de kulsogyakorlatra nem mertem menni, mert utálom az ottani embereket, és emiatt felek, hogy kirúgnak és vissza kell fizetnem 700e Ft-t. Egyik nap az egekben vagyok, magabiztos, a jövőmet tervezgetem, a másik nap pedig a búcsú levelemet írom.. 2017ben már voltam pszihiatrian, elvileg ongyilkosaggal.. de tudat alatt akkor meg boldog voltam.. azóta kezdődött minden. Akkor a gyógyszerfuggoseg miatt akartam az lenni. Nem tudom mit csináljak.. felek bárkinek is szólni, mert csak sajnalnanak, és feltennék, amit NAGYON unok. Nem tudom magam elképzelni felnőttként, nincs felelősség tudatom, nincs célom, se kedvem. Gondoltam arra, hogy simán el sétálok ebből az életből, amiben most vagyok.. És koldulok valahol, és napi munkából élnek. Meg az is jobb lenne.. 21eve nem csinálok semmit. Otthon-suli-munka és ez így körbe. Nincsenek barátaim, nincs senkin. Itthon elek anyámmal, és minden apró dolog amit csinál már idegesít. Pedig szeretem. De én nem bírom ezt a nyugdijas életet. Igaz ez az egesz anyám meg apám miatt van. Vagy legalábbis jó ra fogni valamire azt hiszem.. Szerintem ennek a kérdésnek semmit értelme, de egy 5peecig nem sírtam szoval ez is valami.