Mi valójában az élet értelme?

Küzdés, kíváncsiság. Ebből áll az életem.

Van-e értelme? Szubjektív.

Nagyon lecsupaszítva az utódnemzés, a létfenntartás. Minden élőlény ezért küzd.

Szerintem nincs értelme, és nem is tartom fontosnak, hogy legyen értelme. Mindenki valami maradandót, hatalmasat akár alkotni, álmok és célok után mennek, aztán ha az megvan, keresnek új célokat, amikért érdemes élni.

Mi van ha nincs ilyen cél, és csak úgy vagyunk, vagyogatunk? azzal sincs semmi gond.

Közben mindenhonnan fosódik ránk, hogy éldd az életed, legyen család, autó, nagyobb autó, mindenből szebb jobb nagyobb, vegyél meg minden sz@rt mert csak akkor leszel boldog , és boldogság nélkül minden értelmetlen. Hát, anélkül tényleg rossz, de attól is lehetünk boldogok,ha csak egy picit is, ha hajnalban megállunk egy pillanatra, a nyugalomba, beleszívunk a friss levegőve, és meghalljuk, ahogy megszólal valahol messze egy kakukk. És ennyi az egész. Hogy nem erőlködünk, hogy élvezni tudjuk.

Bocsánat ha zavaros lett, kissé annak érzem.

Nem zavaros. Csak "nincs időm kakukkot hallgatni" , mert rohanok munkába, hogy tudjam fizetni az albérletet és a kaját.

Azaz az élet közben nincs időm kicsit sem boldognak lenni.

6-os vagyok

A kakukkot szó szerint értettem. (Persze lehet bármi hasonlata, de ez itt most s mentális betegségek

rovat:) )

Mikor nagyon nagyon mélyen benne voltam a depresszióban, inszomniám volt és majd' megőrültem a stuicid gondolatoktól, hajnalig fent voltam, kínomban véresre karmolatam a karjaiban, hajnalig bőgtem és közben azon gondolkodtam, hogy mi értelme ebbekz az egésznek, mi a fene hajt mindenkit mikor ki is lehetne szállni.

Aztán hajnalban mindig megszólalt kint az erdőben a kakukk, és addigra legnyugodtam, összeszedtem magam és nekiláttam a napnak. Örültem annak a kis madárnak.

Azóta már városban élek, nekem is csak az albérlet és a rohanás van, mert kell a pénz. És itt nincs kakukk:)

Értelmetlen minden.