Hogy lehetne a tehetetlenség dühétől előtörő síráson felülkerekedni, amikor az adott emberek köréhez kötődik? (Részletek a kifejtős részben. )
Felnőtt vagyok.
De valahányszor komoly nyomás alatt érzem magam bizonyos emberek körében, akkor egyszerűen összeszorul a torkom és sírni kezdek. Nem zokogni, vergődni, de elsírom magam.
Nem érzek félelmet, illetve kiállok magamért, nem hagyom magam, elmondom, amit gondolok, de sírva.
Amikor másik környezetben vagyok, nem az előzőben, illetve nincs jelen egy ember sem azok közül, és ugyanúgy nyomás alatt vagyok, akkor sírás nélkül tudok beszélni, kiállni magamért, intézkedni.
30N
válasza:ezek az emberek terrorban tartanak, még ha nem is tűnik így.
Lelkileg terrorizálnak, munkaügyben ezt pl bullying-nak hívják, és büntetendő.
Családon belül is mérgező kapcsolat, tönkretesz.
Terápiával biztosan javítható, illetve ezeknek a kapcsolatoknak a megszüntetésére kell törekedni.
Nagyon gyakori, hogy akár az anyjától is függ így az ember. Attól, hogy valaki anya, még nem feltétlenül jó anya, és lelkileg megnyomorítja a gyermekét.
Fiatalabb korban még azt hiszed, hogy milyen jó, hogy ennyire lelkesen törődik veled és mindenről tudni akar, de 30 körül már kezdesz rájönni, hogy ez beteges és egyáltalán nem normális.
Ennél jobban egyelőre kár belemenni, hisz konkrétumokat te sem írtál.
válasza: válasza:Félreértetted.
Ez csak egy példa volt.
Igenis lehet beteges és mérgező, ha pl. idősödő, magányos anyuka naponta 30x hívja fel a felnőtt gyerekét, és nem hagyja élni.
Nem hiszem, hogy ez ritka dolog.
De nem tudjuk, a kérdező mire gondolt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!