Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Szociális fóbiássá válhattam?

Szociális fóbiássá válhattam?

Figyelt kérdés
Idegenvezetőként végeztem, majd évekig egy nagy, forgalmas szállodában dolgoztam recepción, viszont nem rég kimerültség miatt felmondtam, mert már nem bírtam a váltott, éjjel-nappali 12 órás műszakot és a túlzott stresszt. Egy ideje elkezdtem olyan tüneteket produkálni, hogy izgulok, ha hivatalos elintéznivalóm van, vagy mondjuk telefonálnom kell. A másokkal való kontaktot kerülöm, sőt, mindig azt kívánom, csak ne szóljanak hozzám. Egyedül a páromat tudom közel engedni magamhoz és tudok vele nyitott lenni, egyébként a barátaimat is elhanyagoltam. A családomnak sem bírok beszámolni erről a problémáról. Az egészben az a legszörnyűbb, hogy a mostani "tulajdonságaim" ellentétük önmagamnak, tekintve a végzettségemet és az eddigi munkatapasztalatomat is... így félek, új állást sem találok majd. Van ebből kiút?

2019. máj. 2. 15:04
 1/3 anonim ***** válasza:
Lehet, hogy a túlzott stressz így hatott rád, nekem egy 2-3 órás rendezvény óta van szociális fóbiám... Szóval simán lehet. Viszont ha a családdal beszélsz az segíthet, illetve én pszichológushoz szeretnék járni. Esetleg a Valeriana segít ezeknek a helyzeteknek a leküzdésében illetve ha a párod egy darabig ahova tud elkísér. Mikor először nálam kialakult két hétig nem mertem boltba menni, de még ilyen kicsiben se. Testvérem kísért boltba meg helyekre amikor megszoktam újra hogy nem kell befeszülnöm ott. :( Tudom ez picit durvább a tiednél de szerintem van belőle kiút csak adj magadnak időt. :) Ha meg megnyílsz a családnak barátoknak az is segíthet, engem megnyugtatott hogy tudják mi a baj és számíthatok rájuk. :)
2019. máj. 3. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

Hogy van-e ebből kiút másoknak, azt nem tudom, illetve hogy kinek van kiút.

Én mindig ilyen voltam, és annyira borzalmas ezt olvasni, hogy "már izgulok xy helyzetben". Mert az embereknek az a természetes, hogy nem izgulnak ilyen helyzetekben.


Aki viszont így is nőtt fel, annak fogalma sincsen arról, hogy milyen nem ilyennek lenni. A fél sors által elcseszett életemet odaadnám azért, hogy megtudjam, hogy milyen nem ilyennek lenni. Hogyha valamilyen hivatalos helyzet van, amit el kell intézni, akkor az már napokkal előtte kitölti a tudatomat, és ahogyan közeledik az idő, már alig elviselhetően érzem magam.


Barátaim nincsenek, nők meg aztán főleg nem voltak az életemben. Persze, a világ meg csak "eteti", ajnározza az autistákat, holott egy ilyennek mint én százszor sz..abb az élet.

2019. máj. 5. 11:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:
És természetesen a telefonálásra is meg minden társas helyzetekre vonatkozik, amit leírtam.
2019. máj. 5. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!