Falási rohamok törnek rám folyamatosan, aztán bűntudatom van és dührohamaim. Mi a megoldás? Lent

Nincs diagnosztizált étkezési zavarom , de én és a legközelebbi barátaim tudják hogy baj van.. Egy ideig anorexiával küzdöttem csendben, de mivel a családom nem foglalkozik velem nem nagyon vették észre.. Lefogytam 6 kg-t 2 hét alatt, aztán nem bírtam tovább, most pedig a szervezetem mindent be akar pótolni, állandóan zabálnom kell... Nem tudom megállni egyszerűen. Amikor kimegyek az utcára, mindig olyanokat gondolok, hogy mikor valaki rám néz biztos magában azt gondolja, milyen egy kövér koca vagyok, emberek előtt nem szoktam enni, csak a szobámba kuporodva egy halommal. Amikor ez kezdődött, kb. 3-ban (ez azóta sem változott) mindig hagynom kellett valamit a tálon mert egy nő nem eszik meg mindent ami előtte van. Amikor mások előtt eszek mindig az jár a fejemben,hogy biztosan megvetnek magukban, hogy nincs akaraterőm hogy megállítsam az evési rohamomat... Miután már tényleg nem bírok többet enni, akkor pedig jön a hashajtózás. Amikor valaki azt mondja hogy nem kell fogyóznom, attól pedig a falra mászok, mert mindenki ezt mondja mindenkinek, akármennyire is tényleg kéne neki. Nem tudok koncentrálni, a tanulmányi eredményeim zuhannak tavaly óta. Úgy akarom ezt a problémát megoldani, hogy a családom semmit ne lásson belőle. Egy pszichológus mit szólna, ha gyerek létemre csak úgy bejárnék hozzá? Szólnia kell a szüleimnek?