Ti hogy bírjátok az önkéntes karantént?

Amúgy is otthonról dolgozom, és kevés helyre járok, így az én életemben nincs nagy változás. Remélem azért a késő tavaszra tervezett túrákra el tudok menni, ez aggaszt per pillanat a legjobban.

Nemsokára elmegyek sétálni, most szép az idő.

Nem kell bírnom, semmit sem változtattam.

Itt a faluban ritkaság, ha boltba menet-jövet, a kb. 900 méteres úton akárcsak egy emberrel is találkozom az utcán. Tegnap is így volt; a boltban pedig a két ott dolgozón kívül egy vevő volt még rajtam kívül.

A legnagyobb létszámú rendezvény a vasárnap koradélelőtti mise, oda ma is a szokásos tizenegy idős asszony és egyikük unokája ment.

Ráadásul szép idő van, van mit ténykedni a kertben; most tartok egy kis ebéd utáni pihenőt.

Munkába meg majd menni kell, nem önkéntes karanténoskodhatok. Gyalog igen messze van, ráadásul az amúgy is keskeny közút mellett – ha egyáltalán van hely – gyalogolni nem veszélytelen. És a kóbor kutyák sem szeretik. Úgyhogy buszozás lesz, mint volt is.