Mindig hallom meg olvasom, hogy a belső szépséget ápolni kell? De azt hogy?

A belső szépség az, amikor szép a gyomrod, a májad… Ja, bocs! Nem az.

A belső szépség a világhoz, emberekhez való pozitív viszonyod.

A kedvesség, a figyelem mások dolgai iránt, megértés, türelem, önzetlenség. Ehhez az is kell, hogy ne akarj önmagaddal harcolni. Teremts magadban békét. Legyenek céljaid, amit el szeretnél érni, de ne legyél azoknak rabjai. Pl. itt Pesten ne akarj világsztár színész lenne adottságok nélkül. Ez soha nem fog sikerülni, csak állandóan frusztrált leszel. Olyan dolgokat keress, ami kihívás, örömmel tölt el az oda vezető út, és az járható is.

Lehetne még sok dolgot írni, de talán ennyiből is érted.

Benedek István professzor írta:

Sok ember úgy gondolja, hogy szeretném, ha szeretnének. A boldogsághoz vezető út nem ez. Szeretnék szeretni. Ez a helyes gondolkodás.

Aki szereti önmagát, az embereket, szeret élni, azt viszont fogják szeretni.

Hát az én belső szépségem egy moslékos vödör.

A világ utál engem. Én félek, rettegek a világtól.