Miért vannak ilyen emberek?

Semmi gond azzal, ha van okostelefonod.

A baj akkor van, ha nem tudod letenni, és pl. kimenni sportolni.

De abban igazad van, hogy eléggé egyoldalúan írja a dolgokat.

> Miért kell a fiatalokat mindig "cseszegetni" ezekkel a dolgokkal?

Nem biztos, hogy ez kimondottan erről szól. Nyilván van benne valamiféle „tanulhatnál tőlem” jelleg, de igazából a „régen még a »régen minden jobb volt« is jobb volt” érzés dominál. Ez kicsit olyan, mint mikor az egyik öreg néni azt mondja a másiknak, hogy „ezek a mai fiatalok”. Az nem a fiatalnak, hanem a másik öreg néninek szól.

Ahogy az ember idősödik két dolog történik. Egyrészt az idők során beleszokott bizonyos dolgokba, és ezt tartja egyedül jónak, helyesnek. Sokkal rugalmatlanabbá válik a változásokra, kevésbé képes meglátni az új dolgok pozitívumait. Anno édesanyám sem nézte jó szemmel, hogy kockulok a számítógép előtt (teszem hozzá, hogy ez a 80-as években volt, amikor még nem volt internet, számítógépe is csak keveseknek), komolyan akkor kezdte venni, mikor programozó versenyeket kezdtem el nyerni. Neki ez csak egy drága játékszer volt, számomra meg egy alkotói eszköz, amin amúgy lehetett játszani is.

Másrészt ahogy idősödik az ember, valamennyire bölcsebbé is válik. Ki jobban, ki kevésbé, de azért az ember idővel mégiscsak fejlődik. Így aztán a mai felnőtt énjét egy kicsit visszaprojektálja a gyerekkorára. A nosztalgia mindent megszépít, az ember úgy gondol vissza a tizenpár éves önmagára, mintha már akkor rendelkezett volna olyan szemlélettel, vagy olyan képességekkel, amiket valójában csak később szerzett meg.

Meg annyi csalás is van ebben, hogy a régi fiatal kornak valamiféle idealizáltabb változatát veti össze a mai fiatal kornak a szélsőségével. Igen, régen is volt, hogy egy fiatal részegen elkötötte az apja kocsiját. Viszont ma sem ez a jellemző azért.

Meg van az is, hogy valaki hibának tart valamit egy fiataltól, amely hibát önmagában nem lát, vagy nem tartja hibának. „A Mobilod nélkül már Sza*ni sem mehetsz mert…” osztja meg valaki, aki ugyanúgy naponta órákat lóg a Facebookon, és napi fél tucat „tartalmat” oszt meg. Oké, ő nem a reakciókat figyeli, nem a lájkokat gyűjti, de ott lóg a Facebookon. Ugyan büszke arra, hogy gyerekként ő ha unatkozott, könyvet olvasott. De ma Facebookot olvas, nem könyvet.

~ ~ ~

Másik oldalról nyilván van egy csomó tényező, ami külső, valóban nem a mai fiatal, meg nem a régi fiatal tehet róla, hogy olyanok voltak a körülmények, amilyenek. Aki ezt az írást írta, lehető ő is rákattant volna egy számítógépes játékra, amiben zombikat kell ölni százával. De mivel nem volt számítógép, ezért maradt a szórakozás más válfaja, nyilván a legtöbb esetben összejönni a szomszéddal, osztálytárssal, és elütni az időt utcán. Ja és nem, a számítógépes játéknak nem a túrázás volt az ellentéte.

A világ változott. Van, ami jó irányban, van ami rossz irányban, van meg ami pusztán csak más lett, nem jobb, nem rosszabb, csak más. Ha ebből az írásból valóban le akarjuk vonni a tanulságokat, azt érdemes megnézni, hogy mi változott rossz irányba, és hogyan lehetne jó irányba fordítani. Tényleg van a mai kornak sok rákfenéje, azt tényleg érdemes lenne kicsit átgondolni.