Miért van ez? Csak en nem értem?

Nézd meg az arányokat.

Tavasszal 30 fertőzöttből 2 haláleset. Tehát 15 fertőzöttre jutott egy haláleset.

Most 1000 fertőzöttre jut 10, tehát 100 fertőzöttre jut egy haláleset, nem 15-re.

Lényegesen gyengébb a második hullám, annak ellenére, hogy több a fertőzöttek száma.

Tavasszal egy csomó dolgot nem tudtunk a járványról. Pláne nem tudtuk, hogy a járványra milyen hatással lesz egy-egy intézkedés. Így aztán alaposan beletapostunk a fékbe. Nálunk Magyarországon annyira, hogy kvázi nem is volt igazi első hullám, a járvány *jórészt* megmaradt az idősek otthona és az egészségügyi intézmények falai között.

Nyilván ennek megvannak, meglettek a gazdasági következményei is. Néhány ország más módszerrel kísérletezett, ugye ott a sokat emlegetett svéd modell. Az akkor megfelelő információk hiányában erősen hazardírozásnak tűnt. Néhány tekintetben elég rossz következményei is lettek, de alapvetően egészen bejött. (Hozzá kell tenni, hogy a svédek a többi országhoz képest kezelték lazábban a dolgot, de ott is voltak korlátozások, és tavasszal náluk komolyabb korlátozások voltak, mint most nálunk.)

Most nem tudjuk még egyszer megállítani az országot. Abba gazdaságilag rokkanna bele az ország – nem csak Magyarország –, aminek lehet ugyanannyi áldozata lenne. Amit próbál minden ország csinálni, hogy olyan intézkedéssekkel lassítani a járványt, ami mellett a gazdaság működőképes marad. Másik oldalról mindenki megpróbál úgy egyensúlyozni, hogy a járvány még éppen kezelhető ütemben terjedjen, ha túl gyorsan terjed, új korlátozásokkal kísérleteznek, ha lassabban, mint amit az egészségügy elbírna, akkor meg igyekeznek lazítani a korlátozásokon. Most így, hogy jobban tudjuk, hogy milyen a járvány természete, és milyen intézkedésnek milyen hatása van, finomabban lehet szabályozni a járvány terjedését.

Pont ezért alapvetően a maszk hordását erőltetik, a távolságtartást, higiéniát. A csoportosulásokat olyan mértékben próbálják korlátozni, hogy azért az ebből élők – rendezvényszervezők, színházak, mozik, éttermek, kocsmák – se menjenek csődbe.

~ ~ ~

Nem akarom a kormányt védeni (nem is szorul a védelmemre), finoman szólva nem mindent kezelnek tökéletesen (amúgy más országos sem sokkal jobbak), de a 23.00-ás zárásnak érteni vélem a logikáját. Egy baráti társaság mondjuk munka után tud összejönni. Ha nem 1.00-ig, hanem csak 23.00-ig vannak együtt, akkor az rövidebb idő, a megfertőződés esélye is csökken valamennyire. Illetve én is úgy vagyok vele, hogy ha elmegyek egy baráti társasággal sörözni, gyakran 22.00-23.00 környékén hazaindulok. Akkor még azért egészen józan vagyok, jobban tudom kontrollálni, hogy kihez mennyire megyek közel, stb… Ha viszont a hangulat hevében az úgy döntök, hogy maradok egy kicsit tovább, nyilván akkor valószínű megiszok még 1-2 sört, és már korántsem leszek annyira józan, hogy figyeljek a távolságtartásra.

Tehát valamekkora fékező hatása van a 23.00-ás zárásnak. Az más kérdés, hogy ez mennyire jelentős, illetve milyen alternatív korlátozások vannak, amik nagyobb hatással vannak a járvány terjedésére.

> ez igaz és jó is hogy nem akarják h leálljon a gazdaság de ha nem csinálják ezt tavasszal akkor azért ost más lenne minden

Igen, csak tavasszal tényleg nem tudtuk, hogy milyen intézkedésnek milyen hatása lesz. Olyan ez, mint éjjel mikor mész autóval, és felvillan előtted egy vörös fény. Nem tudod mi az, milyen közel van, érthető módon tövig fogod nyomni a féket. Mert ugye ugyan Kínából jöttek már információk, de egyrészt ezeknek a hitelessége megkérdőjelezhető volt, másrészt egy járvány eltérő körülmények között eltérő módon fog viselkedni, lezajlani.

Most meg az autós példánál maradva már látjuk, hogy az a fény az egy traktor, fel tudod mérni, hogy milyen gyorsan halad, már nem kell tövig nyomni a féket, néha gyorsíthatsz, néha lassíthatsz.

> egyébként a suli kapcsán miért nem azt csinálják hogy aki felsős szval aki tud otthon tanulni az othon tanul az alsósok a suliban igy nagyobb a biztonság és nem is kell leálni

Komplex probléma…

Egy felsős még nem érzi át a tanulás súlyát. A digitális oktatásból minden lesz, csak tényleges tudásbővítés nem. Maximum a tanulás látszata. Még középiskolában – inkább az első évben, években – is még kérdéses a dolog. Egy egyetemen már ilyen szempontból nincs gond.

A másik probléma, hogy azért egy felsős sem teljesen önellátó. Az iskolába beadják, ott kap ebédet, esetleg ott tölti a délutánt stb… Az, hogy a gyerek otthon van, az extra terhet ró a szülőre, adott esetben – mondjuk egy ötödikesnél még simán – otthon kellene maradnia, vagy kivenni szabadságot, vagy távmunkában dolgozni, ami a gyerek jelenlétében annyira nem hatékony.

Aztán vannak hiányosságok a tárgyi feltételekben. Oké, van otthon számítógép. Mondjuk egy. Ez eddig elég volt, de most Pistikének kellene órát hallgatnia rajta, meg anyukának is kellene csinálni a távmunkát. Ha meg két gyerek is van, akkor válik izgalmassá a történet. Az állam meg ugye nem ad sem ingyen eszközöket, sem ingyen netet. A telefon vagy a tablet még lehet áthidaló megoldás, de máris jóval korlátozottabbak a lehetőségei a tanárnak.

A tanárok oldaláról is vannak problémák a tárgyi feltételekben. Az iskolában nincs meg a tárgyi feltétel, hogy minden tanár online tanítson. Otthon sem feltétlenül vannak meg a megfelelő eszközei. És itt sem ad az állam sem eszközt, sem támogatást az eszközbeszerzésre.

És akkor a dolog pedagógiai oldaláról nem beszéltünk, pedig ez majdnem a legfontosabb. Nincsenek kész digitális tananyagok, módszertanok, nincs tapasztalat. Még egyetemen is nehezebb online előadást tartani egy levelező tagozatosnak, mint élőben. Minden kicsit lassabb, a tanár nem látja át az osztály egészét, nem kap megfelelő visszajelzést, hogy mondjuk egy témát át kellene ismételni, hogy Pistikének kellene külön instrukció, hogy Józsikát ilyen irányba kellene terelgetni.

Tavasszal a kényszerű átállás maximum arra volt jó, hogy ne legyen teljesen kuka az egész tanév. Volt tanár, aki próbált tanítani, de jóval kevésbé hatékonyan. Volt, aki inkább ismétléssel töltötte az időt, mondván majd jövőre behozzák a lemaradást. Volt olyan tanár, aki meg kvázi ilyen módon képtelen volt tanítani, csinált valamit, csak az minden, de nem oktatás. Nem kevés diák teljesen kiesett az oktatásból, ráadásul pont a legalsóbb réteg, akinek a legnagyobb reménye lenne az iskolázottságban.

Ha most is digitális oktatással nyitottunk volna, akkor ott olyan szintű minőségromlás lenne az oktatásban, ami hosszútávon okoz komoly hátrányokat. Akár mehet egy komplett tanév a kukába, ami meg igencsak komoly gazdasági érvágás lenne hosszútávon és áttételesen.

Meg van még egy fontos különbség. Tavasszal ugye reggel még az volt a mondás, hogy semmiképp nem zárják még be az iskolákat, délutánra meg döntés született a bezárásról. Nyilván nem a járványhelyzet változott meg, csak felmérték, hogy a szülők jelentős része – féltve a gyerekét – amúgy is szabotálta volna az iskolát, nem vitte/engedte volna el a gyerekét. Aztán a szülők is megtapasztalták, hogy milyen terhet jelent a digitális oktatás, és ma meg akkor lett volna lázadás, ha digitális tanrenddel indult volna a tanév.

Szóval összességében szerintem indokolható döntés volt, hogy ne digitális tanrenddel induljon a tanév. Az más kérdés, hogy nyáron azért erősen dolgozni kellett volna az esetleges digitális tanrend megszervezésével, illetve a hagyományos oktatás megszervezésével, de ezeknek nem sok nyomát látni, nagyon úgy tűnik, hogy a megfelelő döntéshozók és szakemberek ültek a babérjaikon.

Az egyik valaszolo annyira szép és tokeletes valaszokat ad, hogy szinte nem is lehet hozzatenni semmit. Vagyis de ket dolgot.

1. 23 orai bezárás. Már nem bulizgatok, de emlekeim szerint, amikor kifejezetten bulizni mentünk csapatostul az ejszakaba, akkor 9 előtt nem is volt érdemes elindulni és a bulizos helyek tancos reszei kongtak az ürességtől 11-ig. Az érdemi jó kis bulik éjfélkor és utána voltak. Tehát valamilyen szinten az egykori tapasztalataim alapján a 23 ora realis korlatozas. Mert akik nem bulizni, "csak" kollegakkal, mas dolgozo ismerosokkel talalkoznanak es soroznenek, azok igen munka utan beulnek esznek, isznak es 10 korul indulnak haza. Es ahogy irt is mas, ilyenkor még nem olyan nagy a reszegseg se es tudnak egymasra figyelni. Masreszt a bevetel egy resze megmarad. Bar van vendeglatos, aki azt mondta az o bulihelyukon a legnagyobb bevetel a tivornyak idejen azaz pont ejfeltol van es ok ezzel nagyot buknak.

2. Svéd modell: igen tavasszal nem tudtuk milyen lesz ez a virus és nem volt eleg lelegezteto se, maszk se es teszt se. Most tegyuk fel hogy van, igy lehet jatszani sved modelleset. Azzal a kulonbseggel, hogy nalunk szabalyt es szankciot kell bevezetni, kulonben magasrol teszunk a maszkhasznalatra stb.

Mikozben a svedek maguktol betartottak sok mindent, azert tudni kell, hogy az egymillio lakosra juto covid19-ben elhunytak száma vilagrangsorban tegnapi napi adatok alapjan a 12. helyen all. Es ez szörnyű! 250 orszag van! Mi ne akarjuk mar oket megelozni es a jelenlegi 70 akarhanyadik helyrol felugrani mellejuk.