Gondolkodik még más is rajtam kívül így?

Megvetem és undorodok a világtól, az emberektől (van kivétel, vannak még becsületes emberek).

Nem tetszik,hogy az emberek mindenre képesek, hogy megszerezzék az anyagi javakat, státuszszimbólumokat. Azt hiszik ez a boldogság, ha a másik embernél menőbbek vagyunk, mert nagyobb a státuszunk, vagyonunk. Szerintem a boldogság az, ha szeretnek minket, és mi is szerethetünk.

Mindenkit a külseje, státusza alapján ítél meg a társadalom. Hiteleket vesznek fel az emberek, hogy megfeleljenek a világnak, megszerezzenek dolgokat, aztán gürcölnek, hogy törlesszenek.

Ezzel a bankok, multik, milliárdos cégtulajdonosok járnak jól. Közben elszalad az ember élete. Hajtják a vagyont, és boldogtalanok.

Elhitetik az emberekkel, hogy a boldogság kulcsa az, ha megveszed a legújabb dolgokat. Irigykedhet rád a másik. Ebből folyik be a pénzük.

Az emberek képesek a pénzért lopni, csalni, hazudni, másokon átgázolni. A világ szemében nem számít, hogy mik az erényeid. Az erény az, hogy mit birtokolsz.

A fogyasztói társadalom agymosásának tartom az egészet. A tárgyak csak tárgyak.

Nagyon rossz irányba halad a világ.

Csak a felszín számít és a pénz.

Engem nem tesz boldoggá a legújabb trendnek megfelelő telefon, vagy autó stb. Egy ölelésre, szeretetre, egy jó szóra vágyok. Nem érdekel a márkajelzés a ruhán. Az érdekel aki benne van.

Van olyan ember, aki szintén így gondolja?

Bárhol elmondom ezt a véleményemet, támadást kapok. Én vagyok a hülye, ha azt mondom, hogy a fogyasztói társadalom agymosottja a legtöbb ember.

Van, aki ugyanúgy látja a társadalmunkat, mint én?