Akinek abszolút hallása van, annak nem kell tudni kottát olvasni?

Dehogynem. Miért ne kellene? Ahhoz nem kell kotta valóban, hogy hal másokat énekelni, és ő „le tudja másolni”. De ha egy ismeretlen műről van szó, akkor honnan a manóból tudná? Kottából, nem?

A fülesnek más a szerepe. Nem vagyok a terület értője, de nem kell sok fantázia, hogy kitaláld: mást hall az énekes, mint a közönség. A kíséret egy része tőled oldalt, más része mögötted van.

Amikor még csak akusztikus hangszerek voltak, akkor is szükség volt monitorra (azt hiszem így hívják), ami tk. egy színpaddal szembe fordított hangfal.

Az elektromos hangszerek meg némák. Ha csak ciripelnek, kattognak körülötted, akkor fokozottan szükséged van arra, hogy azt halld, amit a közönség. A fülesre kikeveri neki a hangmérnök, amire szüksége van.

Nem a tiszta hang eltalálása a lényeg, ahhoz nem kell mankó.

A dobos is szokott fülhallgatóval zenélni, hasonló okból.

A stúdióban, ha nagyzenekarral, egyszerre készül a felvételt (koncertszerűen), akkor a fejhallgatóra ugyanezért van szükség.

De gyakoribb az, amikor a zene nem egyszerre készül el. Előre felveszik, és olyan sem ritka, hogy nem az összes hangszert egyszerre, hanem akár egyenként is. Amikor az énekes felénekli a dalt, a fejhallgatón hallja a felvett kíséretet.

Egy másfajta mankó is szokott lenne stúdióban. Akkor pedig arról van szó, hogy valaki felénekli a dalt, amit úgymond készre vágnak. Ezt rendszerint egy háttérénekes teszi, vagy olyan, aki szólistaként nem tudna megélni, és ez is munka, bevétel.

A sztárok időbeosztása annyira szoros, hogy nem mindig tud teljesen felkészülni. Ha csak pár perc is, amit énekel, azt sem biztos, hogy egy alkalommal veszik fel. Ha van egy „súgó”, akkor segít a felvett énekhangra, ráénekelni.

Volt régebben egy ilyen botrány Magyarországon. Stefanidu Janula gyakran szerepelt tévében, koncertezett. Felkérték ilyen mankó feléneklésére. Komplett lemez anyaga készült el. Talán nem is egy.

Aztán elkezdték nem hívogatni. Kiderült, azért mert az ő hangja került a lemezekre, nem azé, akinek a neve és képe a borítón volt.

Nem emlékszem most a nevére, de egy színes csaj volt, egy együttesben. Nem az ő hangja szólt. És dekoratívabb volt Janulánál.

A hang ugyanaz, inkább őt sztárolták. Amikor mindez kiderült, vége lett a karrierjének, el is ment az országból. Sajnos Janulán ez már nem segített.