Szerelmes vers vagy idézet, ami kedvenced vagy te írtál, esetleg ismerős?

Tessék:

Esik egy csöpp. Megint egy csöpp. Ez az első eső, mely az első rózsáimat éri.

Először hogy megborzonganak, hogy elszomorodnak. De nemsokára annál színesebb lesz a színük, annál illatosabb az illatuk.

Első könnyeid a mi szerelmünkre.

Egy másik:

Na hagyd aludni sólymodat, ha szelídíted.

Ne mindig ügess, törd lovadat vágtában is néha.

Az oázisnak csak a szélén engedd legelni tevédet.

Asszonynak pedig soha ne mondd, hogy szereted.

Visz a vonat, megyek utánad,

talán ma még meg is talállak,

talán kihűl e lángoló arc,

talán csendesen meg is szólalsz:

Csobog a langyos víz, fürödj meg!

Ime a kendő, törülközz meg!

Sül a hús, enyhítse étvágyad!

Ahol én fekszem, az az ágyad.

Messze tűnő szürke ködkép

már a boldogság nekem,

csak egy csillagon időz még

sóvárgó tekintetem,

ám e játszi látomás

csillagfény csak, semmi más.

Ó, ha hosszú, síri álom

éjszakája szállna rád:

könnyel úgy borítna gyászom,

hogy szívemben élj tovább -

ám te tündökölsz, te nem

vagy halott, csak énnekem.

Édest éhező szerelmünk

Emma, véget érhetett?

S ami így, örökre eltűnt:

szerelem volt, azt hiszed?

Égi láng-e, mondd, amely

földi módon hamvad el?

Tedd a kezed

homlokomra,

mintha kezed

kezem volna.

Úgy őrizz, mint

ki gyilkolna,

mintha éltem

élted volna.

Úgy szeress, mint

ha jó volna,

mintha szívem

szíved volna.

És a nagy kedvencem:

Létem ha végleg lemerűlt

ki imád tücsök-hegedűt?

Lángot ki lehel deres ágra?

Ki feszül föl a szivárványra?

Lágy hantu mezővé a szikla-

csípőket ki öleli sírva?

Ki becéz falban megeredt

hajakat, verőereket?

S dúlt hiteknek kicsoda állít

káromkodásból katedrálist?

Létem ha végleg lemerűlt,

ki rettenti a keselyűt!

S ki viszi át fogában tartva

a Szerelmet a túlsó partra!

"Ismerem azokat a szavakat, amelyeket még ki sem ejtettél.

Már tudom hová tartasz, mikor még el sem indulsz.

Tudok a féltett titkaidról, amiket mélyen elrejtesz.

Mindent tudok rólad, kedvesem. Nem vagyok kém, csak szeretlek."

"Szeress egy hétig, szeress egy évig,

akár tavasztól télig!

De ma igazán szeress,

hiszen holnap megint elmegyek."

"A tükörben az arc nem fél

az ablakban a lány még kér

baráti tor a lány él s kiált

odakint csak rám várt."

Jim Morrison