Mi a szózat eredete? Formája? Műneme? Műfaja?

Szózat I.

Vörösmarty Mihály költészetében új korszakot nyit, a hazafias ódák sorát. Első változatát 1835-ben írta, később átdolgozta és véglegesen 1837-ben az Aurorában jelent meg.

Keletkezés háttere: 32-36-os országgyűlés, lendületesnek ígérkezett. A célja a társadalom gyökeres átalakítása, ám törekvéseik nem teljesednek be, mert a Habsburg kormányzás feloszlatta az országgyűlést. Perek sorozata indult meg – Kossuth, Lovasy per.

A Szózat hangvétele nem pesszimista, a címe is ezt tükrözi “Szózat” – felszólítás, erkölcsi buzdító beszéd. A végkicsengése az, hogy ilyen körülmények között is helyt kell állni.

A szerkezetet ismétlésekkel erősíti. a szerkezet 3 nagy részből áll. 1-2, 13-14 versszak keretes. A műben a megszólít – indokol – megszólít logikai egység figyelhető meg. Hangvétele eltér a Himnuszétól, itt az egész magyar népet szólítja meg, közvetlen hangnemben, ezáltal a mondanivalója személyesebbé válik. Parancsot ad a hazaszeretetre, állandóan és minden körülmények között – ellentétekkel erősíti ezt (bölcsőd, sírod). Ezt mutatja még az inverzió, a rövid felszólító szavak.

3-12. versszak a második szerkezeti rész, az indoklás. Ezt a részt idősíkokra lehet bontani. Első két versszak a múlton belül a dicsőmúlt, célja a példaállítás, hiányzik a haza természeti képe, de megvannak a történelmi képek, a honvédő harcok. Vörösmarty kimeri mondani a szabadságharcot, nála a szabadságharcok dicsők. Közelre mutató határozószavakkal, névmásokkal a jelenhez kapcsolja a múltat. A műben megjelennek, az ünnepélyes jelzők, régies igealakok.

A következő rész a jelen (6-7. versszak). Vörösmarty bizakodónak látja a jelent, hiányzik belőle Kölcsey pesszimizmusa. Kitágítja a világot – a magyarság a világ része. Minden szenvedés, csapás ellenére megfogyatkozva, de még itt vagyunk. Végletes választási lehetőség jelenik meg, élet vagy halál. Ez így nem mehet tovább, ezt a részt bővebben kifejti a jövőben.

A harmadik nagy rész a jövő (8-12. versszak). Felvázolja a döntési lehetőségek két pólusát. A jövőben ez a sorsdöntő lesz. Terjedelemben ez a legnagyobb rész. Ezt a részt tagadó alakokkal és ismétlésekkel mutatja be, hiába volt évszázadokon keresztül ennyi áldozat. A halál nem egyszerű lesz, nem kiérdemeljük, hanem a sors kényszeríti ránk. Egy nagyszerű törekvő nemzet hal meg, harc közben, aktívan.

A befejezés a keret másik része, a hatás kedvéért fejezi be ezen a mélyponton. Ezt a részt többszörös inverzióval fokozza.

A szózat versformája: skót ballada – 4×6 szótagos XAXA rímképletű. Vannak helyek ahol izgatóbb, gyorsabb lesz, ez is az emelkedettebb hangvételt fokozza. A páratlan sorok szintén enjambementekkel – hajlításokkal folytatódnak. A páros sorok a lezártak és csak ezek a sorok rímelnek.

Felépítése: szónoki, tudatos szerkesztésű. A keret két intelmet tartalmaz, a múltról emlékezik és a jelenben bízik. Szóhasználata a reformkor gondolataiba illik, gondolat menete megfigyelhető több más reformkori műben is.

Műfaja: közösségi, hazafias óda

Utóélete: 1843 – Nemzeti Színház pályázata – Egressy Béni nyert népies műdal stílusban.