Szerintetek melyik anime idézet a legszebb/legjobb?

A Méz és lóhere idézetek szerintem a legszebbek.

"A magány olyan, mint a tenger hullámai: váratlanul átcsap rajtad, és elborít, de mire észreveszed, már el is tűnt, és ez ismétlődik újra és újra."

A Bleach elején volt két gondolat, ami nagyon megfogott (igen, tudom, hogy nem a legjobb anime, de ez a kettő szerintem tényleg szép volt):

- "Bárcsak én lehetnék az eső, úgy talán összeérhetne a szívünk, ahogyan az esőben összeér az egymástól örökre elválasztott föld és ég."

- "A szívünk nem a testünkben van. Amikor gondolkodunk valamin, és törődünk valakivel, olyankor születik meg a szívünk. Ha egyedül lennél az egész világon, akkor sehol se lenne szíved. A barátainkra bízzuk a szívünket. Ha a barátaidra bízod, bennük tovább fog élni."

De a legszebb idézetek szerintem a Nanában vannak, de ide most csak egyet írok le:

" Holnap, lehet, sírni fogok, de holnapután, lehet, mosolyogni. Ez elég. Ilyen az élet. Ha nem vesztem el a reményt, a holnap jönni fog. A holnap jönni fog, ha nem veszted el a reményt... ezt Nanától tanultam. De az esős napok még mindig nedvesítik az arcom könnycseppekkel, most is."