Nem bírom már, úgy érzem! Megoldás?

A problémám tulajdonképpen elég összetett. Egyfolytában azt érzem, nincs időm semmire. Jön a felvételi, folyton csak tanulok és tanulok, de mégsem jutok egyről a kettőre (jó tanuló vagyok egyébként, de eléggé szenvedek érte). Mire megtanulok már este van, szeretnék a családommal lenni, a hobbiimmal foglalkozni, de ezek mind háttérbe szorulnak. Borzalmas fáradtságot, ürességet érzek, mintha csak egy gép lennék, csinálok a kötelességeket és lefekszem aludni... Folyton késésben vagyok, nem végzek, estig tanulok. Amikor meg lenne egy kis időm, akkor a barátaimmal kell foglalkoznom, beszélgetnem, és megint a számomra leginkább fontos dolgok maradnak el. Nem bírom egyszerűen... Úgy érzem, hatalmas teher, minden csak a kötelességről szól. Próbáltam már mindenhogy beosztani az időm, de így is ezt érzékelem... Elegem van már. Úgy várom a hétvégéket, szüneteket, mint a szent lelket... Nem tudom, mit tehetnék. Minden vasárnap (van, amikor a héten máskor is) a sírás kap el, nem bírom egyszerűen. Belefáradtam. Mi lehet erre a megoldás? Ki segíthetne? Ki akarok jönni ebből az időszakból, nagyon kellemetlen. Saját magamat akadályozom.