Mit ettek a 15. század előtt?

Kenyeret,tejtermékeket,husokat,halat,hagymát ,gyümölcsöt

diót,tésztákat....mézet,sajtot.

Magyarországon a késő középkorban alapvető a marhahús, a korábbinál több sertés- és juhhús valamint baromfi. Gyökérzöldségek, hüvelyesek - főleg borsó(már honfoglalás körül), de termesztettek lencsét is. Elmaradt a korábban általános lóhús.

Gabonafélékből és hüvelyesekből kásaféléket készítettek, a húst főzték. A húsfogyasztás mértéke bizonytalan, vannak kutatók, akik csak a városi lakosság esetében jelentősebb.

A kenyér luxus élelmiszer volt, a 11. sz-ban a felsőbb társadalmi rétegek táplálkozásában jelenik meg, a köznépnél csak a 14. sz.-ban válik általánosabbá (erjesztett kenyér), de ez sem jelentett évi 30-50 kilónál többet. Ami gyakoribb, az az árpából készített erjesztetlen lepénykenyér. A lepénykenyér már a honfoglalás korában is ismert volt.

Mo.-on a 11. században a katolikus egyház által meghatározott szabályok voltak érvényben, azaz voltak húsevő és böjti napok. A böjti napok közül a kevésbé szigorúakon ehettek tojást és tejterméket.

Tejből oltóval készített sajtot csak a 17. sz-tól készítettek /Mo.-on/, addig tejből vajat, túrót, valószínűleg joghurtot készítettek. A tej és tejtermékek fogyasztása ennek ellenére alacsony volt.

Burgonya még nem volt.

Gyakori ételféle volt kenyér leöntve valami lével /lehetett ez húslé, bor, káposzta- borsólé/ - ennek a neve volt leves kenyér. Ilyen készült hús mellé, de önálló ételkén is fogyasztották.

Káposztát régóta használták, bár savanyítani csak a 15. sz. végén-16. sz-ban kezdték.

Olaszországban a száraztészta már a 13. sz.-ban megjelent, de Mo.-on csak 16. sz-ban lett általános.