Ti hogy látjátok a helyzetet?

Barátnőmnek "van" barátja ( hivatalosan nincs kimondva hogy ők egy pár egyéb bénázási okokból de félig már szinte együtt is laknak a kollégiumban olyan szinten tartanak ) és kicsit stresszes időket él a srác és neki az elmúlt időszakban szinte mindig a fáradt, ideges, rosszkedvű oldalát mutatja. De csak neki. Velem meg másokkal úgy beszélget mintha minden a lehető legnagyobb rendben lenne esetleg elviccelődve megemlíti hogy ideges, pechesnek tartja magát stb. de semmi több. Én úgy látom és azt mondtam barátnőmnek, "örüljön" ennek, mert ő abban a kiváltságos helyzetben van hogy előtte fel meri vállalni hogy ilyen előttünk viszont megjátssza magát. Ő viszont kicsit parás lány és bár egyet ért velem mellette ott van az a gondolata hogy attól fél hogy ha vele folyamatosan csak kedvtelenül beszél a srác meg ebből adódóan összekapnak a semmis dolgokon akkor az negatív véget fog vetni az egésznek rövid úton.

Szerintem ez csak egy rossz időszak amit át kell vészelni és barátnőm lát