Ha az albérlő bemegy egy bizonyos közüzemi szolgáltatóhoz kezében a bérleti szerződéssel, és a tulajdoni lappal, amelyen a lakás tulajdonosaként nyilván nem ő szerepel, adhatnak neki felvilágosítást arról, hogy van-e tartozás vagy nincs?

A közüzemi szolgáltató nem a tulajdoni lappal, bérleti szerződéssel bíróval stb. tárgyal, hanem a szerződött féllel.

Személyes megjelenéskor ezt könnyen ellenőrizhetik; telefonos, internetes ügyintézésnél pedig a szerződő azonosítójára (ügyfél-azonosító, partnerszám stb.) van szükség.

(Szerződő fél változtatást pedig mindkét fél - az érvényben levő szerződött és az új szerződő - együtt tud intézni.)

Nem értem a problémát. Illetve, arra tudok gondolni, hogy van tartozásod, amit eltagadtál előle, és attól tartasz, hogy kideríti. Ha így van, ez érdeke, hiszen ő csak az ő számláját akarja fizetni.

Így is, úgy is tisztázni kell a helyzetet. Nyilván szerepel az albérleti szerződésben a mindkettőtök által elismert mérőállás, amikor beköltözött. Ez az időpont nem biztos, hogy egyezik a szolgáltató számlázási fordulónapjával. Ráadásul még egy szolgáltató egy számláján is különböző időpontok vannak, hiszen az alapdíj 1-től a hónap végéig szokott tartani, míg a fogyasztás fordulónapja egészen más nap, például 20-a, így a fogyasztás a hónap 21. napjától a következő hónap 20. napjáig számít. Több szolgáltató esetén (legalább víz és villany, gondolom, van) még kuszább a helyzet. Nem beszélve olyan szolgáltatóról, akinek nincs leolvasható számlálója (távhő, telefon stb.).

Öröklés miatt, míg el nem tudtuk adni, mi is bérbe adtunk házat. Víz, gáz, villany mellett, szemétszállítás is volt és internet, fizetős TV.

A három év alatt két bérlő volt, minden alkalommal rendezni kellett a számla-ügyeket. Azon voltunk, hogy mindent bemutassunk, tisztázzunk. És eladáskor is ezt kellett tenni.

Egyáltalán nem zavart volna, ha valaki maga próbált volna, tudott volna, meggyőződni mindenről.