Az önkormányzat visszamenőleg akar rám adót kivetni, mert nem kötöttem be a szennyvízcsatornára. De műszakilag nekik kellett volna megoldani, csak éppen nem tudták. Mit lehet nekik mondani?

Nem értem.

Szennyvízberuházásnál, a telekhatáron belül, legfeljebb 1 méterre a telekhatártól szoktak csatlakozó pontot kialakítani, a telek tulajdonosával egyeztetve. Telken belül a tulajdonos feladata szokott lenni a rácsatlakozás megoldása, amihez rajzot kérnek, és helyszíni szemlén veszik át, és adnak engedélyt a csatlakozásra.

Lehet, hogy nálatok a telken belüli kivitel is beletartozott a hálózat kiépítésébe.

Így, vagy úgy, a fürdőszobából (is), eddig is kellett szennyvíz kivezetésnek lennie, szennyvíztárolóhoz. A rácsatlakozás, ha a hely engedi, a szennyvíztároló előtti csőhöz csatlakoztatással szokott történni, megszüntetve a szennyvízakna felé a folytatást. Ha az a szakasz túl rövid, nehezen hozzáférhető, akkor a szennyvízaknában csatlakoztatnak, a szennyvízakna megszüntetésével. Házbeli helyiségeket (fürdő, konyha, stb.) nem szokott érinteni.

A csatlakoztatásra – pontosabban, a szennyvízszolgáltatóval való szerződéskötésre – határidőt szoktak adni. Akinek nincs, a határidő eltelte után talajterhelési díjat vetnek ki, ezzel terelve a rákötéshez. Még a vízvételezési- és szennyvízszállítási számlákon levő mennyiségeket is rendszeresen összevetve, ellenőrizni is szoktak.

De, te ismered a pontos helyzetet. Ha az önkormányzati rendelettel, határozattal szemben kifogásod van, akkor az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi-, vagy megyei kormányhivatalhoz fordulhatsz jogorvoslatért.

Én sem értem. Ilyen esetekben 99,9%-ban úgy szokták megoldani a szennyvíz kivezetését, hogy a már meglévő lefolyó csőre (ami az emésztőbe megy) kötik át az új rendszert. Ez esetben szó sincs fürdőszoba szétverésről, hiszen eddig is kifolyt onnan valahogy a szennyvíz.

Ha házi átemelőt kell létesíteni a telkeden, azt az udvarban célszerű elhelyezni természetesen. Ebben az esetben sem áll fenn a fürdőszoba szétverés problematikája.

Két eset van. Az egyik, hogy gravitációsan kifolyik a szennyvíz a közterületi gerincbe. Ilyenkor ahogy az első is írta a telekhatáron belül, attól kb. 1 méterre elhelyeznek egy tisztító idomot. Ez a víziközmű cég szolgáltatási pontja, vagyis itt különülnek el pl. egy dugulás esetén a felelősségi határok. A kiépítésre is ugyanez igaz. A szolgáltató elbírálja és elfogadja a bekötési tervet (amivel rá kíván kötni erre a szolgáltatási pontra), szerződést köt, kimegy, megnézi és átveszi, de maga a bekötés nem az ő költsége, sem feladata.

Ha a gravitációs kifolyás nem lehetséges, akkor tesznek be egy házi átemelőt a tulajdonossal egyeztetett helyre. Ez felénk SOHA nincs házon belül, úgy ugyanis lehetetlen a normális karbantartása, nem vesszük át üzemeltetésre és az első dolog, amit eu-s projektnél támadunk, ha beépítésre kerül valahova (pincébe szeretik tenni pl.). Ki lehet tenni az udvarra, a szolgáltató átveszi üzemeltetésre, vagy is bármi gond van vele, őket kell hívni, ugyanakkor a tulajdonosnak kötelessége gondoskodni arról, hogy hozzáférhető legyen, vagyis tisztító autóval megközelíthető legyen, ki lehessen emelni mellé a szivattyút, stb.

Ebben az esetben a szolgáltatási pont a házi átemelő szivattyújának szívó csonkja és itt így külön el a felelősségi, valamint kivitelezési határ. Magára az átemelőre a tulajdonosnak kell rákötnie, a szolgáltatónak ez nem feladata és nem lehet költsége. Az átemelőt olyan helyre kell tenni, hogy abba még gravitációs úton kifolyjon a házból a szennyvíz. Célszerűen szintén az egykori emésztő környékére szokták rakni.

Kormányrendelet egyébként azt mondja ki, hogy talajterhelési díj terhel mindenkit, akinek az ingatlana szennyvízelvezető rendszerrel ellátott utcában van, vagyis a rákötésnek akadálya nincs. Ez alól az nem ad felmentést, hogy nem akarod szétverni a fürdőszobádat, mert ennyi erővel tucatnyian jelentkeznének, hogy nem akarják felásni emiatt a frissen füvesített udvarukat. Ezt ne akard támadási pontként kezelni, mert esélyed nem lesz!!!

Ha tudjuk, hogy miről van szó, miért kellene a fürdőszobádat szétverni, mit terveztek be hozzád, amiért ez szükséges, akkor ez alapján el lehetne indulni, hogy még is mit lehet tenni, mire lehet alapozni esetleg egy kérvényt a talajterhelési díjtól való eltekintésre időszakosan, valamint hogyan lehet megoldani a bekötést (mert mindenkinek ez az érdeke, ha már van csatorna).

Szerintem ez csak valamilyen félreértés lehet, aminek nem jártatok kellőképpen utána. Ha gondolod, akkor konkrétumok mellett szívesen segítek megoldani a problémát.

Azt viszont mellesleg megjegyezném, hogy egy házi átemelő szivattyúja rendeltetés szerű használat mellett nem akadhat meg. A tampon, a fültisztító pálcika, az egészségügyi betét, az óvszer, a kaja maradék, a vatta pamacsok, a huszonhatodszorra újrahasznosított durva kéztörlő papírok nem minősülnek rendeltetésszerű használatnak és ha a kollégák ilyeneket szednek ki a szivattyúból, ami annak a hibáját okozta, akkor kiszámlázhatják a kiszállási és javítási költségeket. Ez azért elég busásra is rúghat. Szintén kormányrendelet szabályozza, hogy a szolgáltató csak rendeltetésszerű használat mellett köteles az üzembiztonságról gondoskodni.

Ezen felül, amikor köttetik egy megállapodás az üzemeltetésre való átadásról, abban le van írva, hogy mennyi időn belül köteles az üzemeltető kimenni megoldani a problémát. Innentől kezdve ebben sem nagyon van mozgástér.