A fizikában miért vannak kis és nagybetűk, és mi a különbség?

Mer sokkal több fizikai képlet van mint ahány betű az abc-ben.

Hogy melyik mi, azt meg be kell magolni, pl t=idő, T=hőmérséklet, stb.

Több fizikai tulajdonság, mértékegység van, mint ahány betű az ábécében. Ezért használunk nagybetűket, sőt görög betűket is. Illetve általában azt a jelölést követik, amit az adott tulajdonság, mértékegység használója lejegyzett. Logikát ne keress benne. Az időt egyszerűen kis t-vel jelöljük, a hőmérsékletet meg nagy T-vel, mert csak. Az erőt meg nagy F-el jelöljük, a frekvenciát meg szokás kis f-el, mert sajt.

Egyébként bizonyos esetekben el is lehet térni a jelöléstől, bár ezt érdemes tisztázni. Például a tömeg jele az m, de ha egy kisebb test és egy bolygó tömegével kell számolni, nem ritka, hogy a bolygó tömegét M-el jelölik. Illetve vannak tulajdonságok, amelyeknek eleve több jele van. Például munkát szokták W-vel, de esetenként L-el is jelölni. Az energiát szokták E-vel, de esetenként Q-val is jelölni, ha hőmennyiségről van szó. A tehetetlenségi nyomatékot szokták I-vel, J-vel, de θ-val is jelölni. A hosszúságot szokták s-el, és l-el is jelölni. Ráadásként: vannak jelölések, amelyek több fizikai mennyiséget is jelölnek. A T-vel jelölik a hőmérsékletet, de a periódusidőt is. Q-val jelölik a hőmennyiséget is, de a töltést is (bár ezt kis q-val is szokás), v-el jelölik a sebességet, de néha a frekvenciát, sőt a fajlagos térfogatot is.

Persze általános- és középiskolában általában egyfajta jelölést tanítanak meg, és azt kérik számon.