Miért angol weblapokat linkelnek egyesek válaszként?

Továbbra sem derült ki, hogy milyen kategóriájú kérdés van, mi a konkrét kérdés. Mert bizonyos területen nem hogy nem illendő, de sokkal relevánsabb, helytállóbb egy angol nyelvű oldal belinkelése. Lehet, hogy van magyar nyelvű a kérdéssel foglalkozó oldal, de adott esetben lehet, hogy annak a megbízhatósága, relevanciája alacsonyabb.

Tehát tisztázzuk, konkrétan milyen kérdésről van szó? (Ha több is van, akkor néhány példa is jó lesz.)

A tudomány nyelve – a globális jellegénél fogva – alapvetően az angol, ha valóban tudományt érintő kérdésről van szó, tudományos jellegű választ vár a kérdező, akkor feltételezhető, hogy folytatott ilyen irányú tanulmányokat, esetleg diplomája van, és feltételezhető – vagy inkább elvárható –, hogy tud alapszinten angolul annyira, hogy megértsen egy szakszöveget, vagy képes kezelni egy fordítót, vagy képes kezelni a Google-t, és a megfelelő információmorzsákból kiindulva ha nagyon akar, talál magyar nyelvű információkat is.

A Wikipédiás szócikkekkel régen voltak komoly problémák. Sok esetben az ott leírt információk vagy erősen hiányosak voltak az angol nyelvű szócikkekhez képest, vagy egyenesen téves információkat tartalmaztak. Emiatt sok tudománnyal foglalkozó válaszolónak szokásává vált, hogy az angol nyelvű szócikket linkeli be. Azóta azért a helyzet jelentősen javult, ma a Wikipédia szócikkek jóval minőségibbek, bővebbek, kevesebb bennük a tárgyi tévedés, de azért ma is sokszor rövidebbek, vagy kevésbé naprakészek. (Nyilván angolul anyanyelvi szinten beszél kb. 400 millió ember, ha a második nyelvként való angol tudást nézzük, akkor 650 millió, így azért jobban karbantarthatóak a szócikkek.)

De Wikipédián még egyszerű a dolog, a bal oldali oldalsáv alján kiválasztod a magyar nyelvű szócikket, ha akarod. Már ha van. Mert pl. a [link] szócikknek nincs magyar megfelelője, egyszerűen nem írták meg. Nehéz magyar nyelvű tartalomra hivatkozni ott, ahol nincs magyar nyelvű tartalom.

Vagy a szubtraktív színkeverésről, vagy a sárga színről szóló magyar Wikipédia oldal is meglehetősen sovány, további hivatkozások nélküli az angol nyelvűhöz képest.

Valahol érthető a dolog. Az, hogy milyen anyagból készül egy türkiz színű LED, azt egy átlagembert a legkevésbé sem érdekel. Akit valóban komolyan érdekel és tud is mit kezdeni az információval, valós probléma megoldásában segít neki, hogy milyen anyagból van, az meg feltételezhetően vagy tudományos munkát végez (akár alkalmazott tudományként mérnöki tevékenységet), aminek meg valahol alapfeltétele, hogy tud annyira angolul, hogy különösebb probléma nélkül megértsen egy angol nyelvű szöveget.

Hogy a sárga a szubtraktív színkeverésben alapszín, az meg általános iskolai tananyag, amit ha el is felejtett valaki, kb. 1 perc Google kereséssel megtalálja. Van olyan válaszoló, aki nem szán több időt egy válaszra, mint amennyi időt maga a kérdező fordított a válasz megtalálására, így belinkeli az első ez ügyébe akadó linket. Van, aki meg szépen leírta jól érthetően, magyarul azt a választ, ami valóban válasz a kérdező kérdésére.