Csak én érzem néha úgy, hogy nem tehetem meg amit szeretnék? Van az életnek értelme?

> Nem ehetek ezt meg azt, mert elhízok.

De azt ehetsz, amit akarsz. Csak hát ennek következményei vannak. Ha elfogadod a következményeket, és valóban mélyen belül átérzed azt, akkor nem kényszerként fogod azt megélni, hanem önként és dalolva. Te egyszerre akarsz két egymást kizáró dolgot – korlátlanul enni és soványnak maradni –, hogy melyiket választod, abban teljesen szabad vagy. És ha elfogadod a saját döntésedet, nem fogsz miatta méltatlankodni.

> Nem megyek bele egy kapcsolatba, mert úgy is rossz vége lesz.

Ha eleve így indulsz neki, akkor biztosan.

> Nem tartok fent jó kapcsolatot egy emberrel, mert tudom hogy "pótolható" vagyok, és nem fontos a számára.

A baráti kapcsolatok nem kizárólagosak. Attól, hogy valaki esetleg pótolható, az nem jelenti azt, hogy nem fontos. Attól, hogy egy barátság mondjuk egy évig működik, az nem jelenti azt, hogy az az egy év felesleges lenne, ne adhatnál, és ne kaphatnál a másiktól fontos dolgokat.

> Egyszer úgy is meghalunk.

Ezért nem mindegy, hogy hogyan is töltjük az időt addig, amíg még élünk. Annak a megtalálása, hogy hogyan töltsük a halálunk pillanatáig tartó időt jól, helyesen, az talán az emberi élet legfőbb értelme.

Nyilván játszottál már valamilyen játékot (sakk, biliárd, póker, bármilyen társasjáték, vagy számítógépes játék). Ott sem mondtad azt, hogy egyszer úgyis véget ér a játék, akkor minek játszani, mert nem ez a lényeg. Még csak az sem, hogy az egész játéknak van-e bármilyen tétje. Ha nem versenyszerűen csinálod, mondjuk a biliárdban annak, hogy ki fog nyerni, nem sok jelentősége van. Mégis jó játszani. Mert a lényeg az, hogy amíg véget nem ér a játék, addig hogyan játszod azt a játékot. Igen, lesznek benne problémák, lesznek nehéz helyzetek, elronthatsz egy csomó lökést, de örömmel fog eltölteni, ha látod, hogy fejlődsz, még ha veszítesz is, még ha semmiféle jelentősége nem is lesz az adott játéknak mondjuk 10 év múlva.

Vagy mondhatnám a tengerparton való sütkérezést, egy házibulit, egy fesztivált. Ahhoz sem úgy állsz hozzá, hogy egyszer úgyis vége lesz, semmi értelme ott lenned. Ott is az a lényeg, hogy amíg tart, addig mennyire érezd jól magad.

A dolgok valódi értelmét sokszor önmagukban találjuk meg, a legtöbb dologban pont az a jó, hogy önmagáért jó, öncélúan jó. Sőt sokszor pont azt szoktuk unalmasnak, kényszernek érezni, aminek nem önmagán belül van célja és értelme. A tengerparton heverészésnek nincs célja. Nem lehet nagyon elrontani, nem lehetsz benne késésben, nincs következménye. Mégis szeretjük. A mosogatásnak, vagy a munkának önmagán kívül van a célja. Önmagán kívül van is célja, a mosogatás szükséges ahhoz, hogy…, a munka szükséges ahhoz, hogy…, de valahogy mégsem csináljuk ezt akkora lelkesedéssel, vagy ha igen, akkor azért mert valóban mosogatni és dolgozni szeretünk.

~ ~ ~

Nem teheted meg, amit akarsz? Biztos? Sok mindent megtehetsz, csak nem akarod vállalni a következményeit. Sok mindent megtehetnél, csak nem vagy tudatában annak, hogy van hozzá képességed, lehetőséged. Meg persze sok dolog van, amit valóban nincs lehetőséged megtenni. De akkor nem okosabb-e a vágyaidat, az akarásaidat, céljaidat hozzáigazítani a képességeidhez, lehetőségeidhez, mintsem siránkozni azon, amin nincs módod változtatni?