Van esélyem énekesként?

Ne akarj éneklésből megélni. Egyelőre… Legyen az A terved az, hogy végzed a sulit, szerzel valamilyen szakmát, elkezdesz dolgozni. Az éneklést – meg úgy a zenélést általában – lehet hobbiként űzni. Tudsz keresni együttest, aki énekest keres, vagy ha máshogy nem, tudsz alapítani egyet, keresni zenésztársakat. Munka, suli után lehet próbálni, meg lehet fellépéseket szervezni. El lehet kezdeni teljesen kicsiben. Anno volt egy „rockbandák”, elsőnek egy házibuliban léptünk fel, a barátaink előtt. A második fellépés az egyik tag egyik rokonának születésnapi buliján volt. A harmadik egy kb. 50 fős látogatottságú „fesztiválon”. Aztán jött egy diákdiri választás kampányában való fellépés, ennek folyományaként egy koleszbulin is felléptünk. Aztán jött néhány kisebb kocsmában való fellépés, teljesen nyilvános, és itt már fizetség is volt (kaptunk fejenként három sört). :-)

Innen derékba szakadt a dolog ilyen-olyan okok miatt. De volt aki folytatta, olyan szintig, hogy stúdiófelvételt, klippet csináltak, felléptek nagyobb helyeken (A38 hajó). De ez is derékba tört, leginkább a hétköznapi élet elfoglaltságai miatt.

Ha jó vagy, előbb-utóbb úgyis szerzel annyi hírnevet, hogy abból már bevételed is legyen. Ha nagyon-nagyon jó vagy, akkor el lehet gondolkodni, hogy ez legyen kvázi a szakmád is. De ezen a folyón akkor kell átkelni, ha odaértél.

(Nota bene ahhoz, hogy megélj az éneklésből, siker kell. A sikernek meg csak az egyik szelete az, hogy ténylegesen mennyire tudsz jól énekelni, de nem az egyetlen, és még csak nem is a legfontosabb. Ott van a Pál Utcai Fiúk. Az énekesnek borzasztóan hamis hangja volt, de az egész együttes hangzásvilágában volt valami megnyerő, ami múlt a hangszerelésen, a szöveg tartalmán. Meg sok múlik az önmenedzselésen, marketingen, hogy ki milyen jól tudja építeni a kapcsolati hálóját.)

Szóval kezd amatőrként, és ha majd eljutsz addig, akkor gondolkodj ezen az egészen.