Fülbemászónak miért pont ez a neve?

"Számos hiedelem kering a fülbemászó körül és nem csak hazánkban. Több európai nyelven is hasonló a bogár elnevezése, a történetek tehát kontinensszerte ismertek.

A legrémisztőbb mesék szerint a fülbemászó éjszaka az alvó ember fülébe mászik. Itt képes átszakítani a dobhártyát, és petéit az agyba rakja. XVIII. századi orvosi könyvekben a közönséges fülbemászót például javallották süketség gyógyítására.

Ezek a hiedelmek természetesen tévesek, a bogár nem képes az emberben kárt tenni. Fülbe pedig igazán kivételes vészhelyzetben másik, általánosságban nem szokása.Az, hogy a bogár körül ilyen sok hiedelem alakult ki, alapvetően az információhiánnyal magyarázható. Mivel éjszakai állatok, ritkán kerültek az ember szeme elé, ami fokozta titokzatosságukat. Nappal a fülbemászó szűk repedésekben, résekben, kövek alatt pihen, hajlékony testével egészen keskeny nyílásokba is ügyesen betuszkolja magát. Néha elképesztő, kis helyen hányan zsúfolódnak össze!

Népszerűtlenségük a hátulsó testvégükön található két fogószerű képződménnyel is magyarázható. Ezek a skorpióra emlékeztető fogók valóban veszedelmesnek tűnnek, ám ahhoz gyengék, hogy az emberben komolyabb kárt tegyenek. A fogók azonban hasznosak a többi állattal szembeni védekezésben.

A fülbemászók lehetnek hasznosak és roppant kártékonyak is. A levéltetvek és más kártevők elleni harcban hasznos szövetségeseink, tömeges elszaporodásuk a gyümölcsösökben, szőlőkben azonban kárt okozhat a virágok, zöldségek, gyümölcsök, gyökerek, termesztett gombák megrágásával"

Már a latin neve is a fülre utal: F.auricularia.

Az auricula latinul fülecske vagy fülcimpa.