Mennyire volt nehéz megtanulni egy másik nyelv abc-jét, ha az a nyelv nem latin betűket használ? Váltott ki valami érzelmet belőled az, hogy olyan betűkkel írsz?

Gyerekként tanultam, és gyerekeket is tanítottam, így egyfajta játék volt, titkosírás, jó móka. Régen volt, de úgy emlékszem, hogy nem okozott különösebb megrázkódtatást, egy-két, magyarral ütköző betű kivételével nem is volt nehéz. Tanárként hasonlókat tapasztaltam (bármekkora divat is utálni meg fújolni, mert kötelező volt). Akinek gondja volt a magyarral, annak gondja volt az orosszal is, de egyébként, ha játékosan tanítod, játéknak fogják fel (vagy csak nekem volt szerencsém a tanítványaimmal:).

Nem tudom, milyen lehet felnőttként elsajátítani egy másik nyelv nem latin betűs ábécéjét, szóval én is kíváncsian várom a válaszokat, a tapasztalatokat.

Én csak pár betűt tanultam meg arabul, pár szót és nevet le tudok írni. Amikor arabul írok, arra szoktam gondolni, hogy ilyen érzés lehet egy analfabétának írni :D Pl. akik nem tudnak írni, csak a nevüket leírni. Nekem ezek csak kriksz-krakszok, és egy szövegben is csak ezeket a betűket ismerem meg, amik ezekben a szavakban / nevekben benne vannak.

26N

Nem volt nehéz. Igazából csak nem felejteni belőle nehéz, még ha az abc-ből nem is, magából a nyelvből az.

Nyelvtanulásnál a kulcs a folytonosság, arra kell törekedni, ha a felejtést a nyelvtanuló el szeretné kerülni.

Az, hogy tudok nem latin betűkkel írni azt az érzést váltotta és váltja ki most is belőlem, hogy több lettem, mint azelőtt, mielőtt megtanultam volna.

Jó dolog a nyelvtanulás. :D