Egy vidéki 120 négyzetes családi házat mivel gazdaságos fűteni fa vagy gáz esetleg más?

A fa illetve a gáz között már nincs nagy különbség. Tehát a fa már nem éri meg a ráfordítandó többlet munkát. Inkább a gáz.

Ennél olcsóbb a klíma. Nagyobb beruházást igényelő de alacsonyabb üzemeltetési költségű egy levegő-víz, vagy egy talaj szondás hőszivattyú, illetve egy hibrid kazán.

Azt is érdemes felderíteni, hogy a környékeden milyen olcsó egyéb fűtőanyagok szereszhetőek be hosszútávon. Lignit, fáradtolaj, mezőgazdasági hulladékok, stb.

Pl. Egy apríték tüzelésű kazán mezőgazdasági hulladékkal (napraforgó hély, ocsú, stb...) tüzelve egy gázkazán kényelmét nyújtja töredék üzemeltetési költség mellett.

Megfelelő szigetelés mellett egy ekkora ház fűtési és melegvíz költsége gázból, évente kevesebb mint 200E Ft.

A gázfűtés jelenleg olcsóbb és kényelmesebb. Ráadásul kényelmesen vezérelhető is.

Az ún. "olcsó egyéb fűtőanyagok" (lignit, fáradtolaj, mezőgazdasági hulladékok, stb) használatát el kell felejteni. Nemcsak azért, mert égetésük környezetszennyező, hanem mert tüzelésük jó hatásfokkal, a kazánok károsítása nélkül nemigen megoldható.

2-es.

Kétévig szárított tüzifa fűtőértéke 14-15MJ/kg. Napraforgó hély fűtőértéke 19-20MJ/kg. Egy tonna napraforgóhély 12000Ft.

Tehát 1 erdei m³ akácot 330kg napraforgó héj képes kiváltani. Ami naggyból 4000 Ft. Mennyi egy m³ akác?

Ha a kazán hatásfokot is beleszámítom (szilárd tüzelésű kazán hatásfoka 86% éves hatásfok kb.50%, apríték tüzelésű kazán hatásfoka minimum 90% éves hatásfok minimum 65%) mégnagyobb különbség jön ki.

A mezőgazdasági hulladék tüzelése környezet szennyező? A gáz meg nem. Mi?

Ezt gondold át mégegyszer!

Nézz meg közelebbről egy apríték tüzelésű kazánt mielött ilyeneket álítasz.

Egy ilyen kazán számos szabályzóval és szenzorok sokasága figyeli az égés minőségét. Ez ugyan így igaz egy fáradtolaj égő vezérlésére is.

Lignit tüzelésre alkalmas tüzelőberendezésben nagyon jó hatásfokkal (86%felett) tüzelhető el. Non plusz ultra: olcsó hazai tüzelő anyag.

Ezek a korszerű tüzelőberendezések

nem keverendők őssze azzal, amikor Pista bácsi bedurrant a Totyába bútorlappal, vizes fával meg az olajos rongyal.

A fával történő fűtőkészülékek hatásfoka ritkán éri el a 80%-ot. A kereskedők általában 40-50%-os víztartalommal árulják a tüzifát. 2 éves szárítás alatt ez 15-20%-ra csökken. Nyilván ez a vízmennyiség csökkenti a megvásárolt fa tömegét és növeli a súlyra vásárolt tüzifa árát.

Egy faelgázosító kazán, vagy egy pelletégető kazán 400-500 ezer forintnál kezdődik. Ehhez hozzájön még a működéshez szükséges szerelvény (puffer, adagoló stb.), szállítás, tárolás stb költsége.

A lignit háztartási tüzelőanyagként történő felhasználását környetkárosítása miatt, a legtöbb európai országban betiltották. Magyarországon az 1% feletti kéntartalmú szenek fűtési célú használatát betiltani tervezik. (Magyarország levegőszennyezése a legnagyobb Európában) Megfelelő lignit hiányában ez a lignittüzelés betiltását jelenti.

" A fával történő fűtőkészülékek hatásfoka ritkán éri el a 80%-ot."

Törvényi előírás a 86% feletti hatásfok.

"2 éves szárítás alatt ez 15-20%-ra csökken."

A valóságban 10 és 15% alá csökken. Egy déli megyében déli tájolású farakat egy év alatt is képes szellős helyen 11% alatti víztartalomra száradni. Függ attól is, hogy milyen a fafajtája és a vágás időpontja azaz mekkira nedvesség tartalomról indul a szárítás.

Tehát 15% nedvesség tartalommal számolunk. Abban benne vsn a megfelelő "rátartás" is.

"... súlyra vásárolt tüzifa ..."

Aki súlyra veszi, annak egy Forintot nem adnék az eszéért.

"Egy faelgázosító kazán, vagy egy pelletégető kazán 400-500 ezer forintnál kezdődik."

Mármint egy jó kazán itt kezdődik. Akárcsak egy jó kondenzációs kazán.

"Ehhez hozzájön még a működéshez szükséges szerelvény (puffer, adagoló stb.), szállítás, tárolás stb költsége."

A puffer nem kötelező tésze a dolognak. Viszont az éves hatásfokon nagyot tud dobni. Akár csak egy időjáráskövető zónaszabályozott fűtés vezérlés egy kondenzációs kazánhoz. ...úgy két db 1000literes puffer áráért.

Egy ilyen beruházást illik 10 éves távlatban vizsgálni. Nagyságrendekkel olcsóbb mint gázzal.

De leírom megint. Ha van gáz és jól szigetelt a ház akkor évi 200'000 alatti gázszámlánál nem érdemes szórakozni mással. Ha nincs akkor hőszivattyú. Ha ennél is olcsóbban akarunk fűteni ...

...azt is leírtam.

"A lignit háztartási tüzelőanyagként történő felhasználását környetkárosítása miatt, a legtöbb európai országban betiltották."

Igen? Melyikben? A legnagyobb kitermelőknél (Németo., Lengyelo.,Görögo.,Cseho.,Románia,) biztosan nem. Mi az évi 8Milliárd tonnás termelésünkel a "futottak még" kategóriába tartozunk.

"Magyarországon az 1% feletti kéntartalmú szenek fűtési célú használatát betiltani tervezik."

Beszélnek róla. Mint a feltámadásról...(Hofi)

"Magyarország levegőszennyezése a legnagyobb Európában"

Valójában megelőz minket Lengyelo., és Cseho.

Az uralkodó szélirány és domborzati viszonyainak köszönhetjük elsősorban. Lásd: Sajó völgye.

"Megfelelő lignit hiányában ez a lignittüzelés betiltását jelenti."

Maximum szigorítani fognak majd, valamikor, valamin, valamennyit ;)

Kényelmes? Bármelyik amelyik autómatizálható. Autómatizálni lehet s gáz-, klíma-, hőszivattyú-, aptíték/pelet-, fáradtolaj fűtést is. Az utóbbi kettő heti egy-két órás törődést igényel.

Beruházási költsége a hőszivattúnak a legmagasabb. A többi egy árban van.

Üzemeltetése a gáznak a legtöbb. Ezt követi a hőszivattyú/klíma. Majd, a többi fűtési mód ha betudod szetezni a fűtőanyagokat. Ha nem, akkor marad a gáz és a hőszivattú/klíma mint a legkényelmesebb fűtési mód.

Ha belefér a büdzsébe egy későbbi napelemes beruházás akkor a hőszivattú/klíma fogyasztása részben vagy egészben megtermelhető. Így hosszú távon ez lehet a megoldás.

A klíma kivételével bármelyik képes hálózati melegvizet is készíteni. Ezt legolcsóbban egy hőszivattyú, legdrágábban a gázkazán, illetve egy klíma mellett üzemelő villany bojler tudja előállítani.

A klíma önmagában képes épület hűtésre. A hőszivattyú csak jelentős beruházás mellett. A többi nem képes ilyenre.

A klíma folyamatos karbantartást igényel. Állandó zajforrás a lakótérben. Kellemetlen a folyamatos légmozgás is amit generál.

Hőleadófelületnek legegyszerübb a radiátoros központi fűtés. Meglévő épületben padló és/vagy mennyezet fűtés kialakítása nagyon költséges. Cserében több mint 30%-al olcsóbban üzemeltethető és nyáron hűtésre is használható.

Magyarán elviselhető beruházási és üzemeltetési költségek mellett gázfűtés radiátoros központi fűtéssel. A fűtőanyagár változás miatt valószínüleg 5-10 év múlva át kell térni más tüzelőanyagra.

Ha hosszútávon biztosítható mezőgazdasági hulladék vagy fáradtolaj beszerzése akkor az több évtizedre biztosít olcsó kis karbantartás igényű berendezést.

Ha a jóval magasabb beruházási költséget is el tudsz viselni amit a későbbiekben fejleszteni is tudsz akkor hőszivattyú akár radiátor aká felület fűtésel/hűtéssel.

Ha hűteni/fűteni szeretnél elviselhető beruházási-, üzemeltetési költséggel amit esetleg később fejleszteni is tudsz, alacsonabb komfort mellett akkor klíma.

Keress egy épületgépészt. A házad ismeretében fillére megmondja mi mennyibe kerül, mennyi az üzemeltetése.