Szerintetek ha térfigyelőkamerán kivül más nem látta az adott szituációt, hogy idegen helyen voltam korom sötétben szinte és véletlenül rosszúl kerültem ki a kikerülési irányt or az alapján a felvétel után kaphatok büntetést?

A behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők; e három szabálysértés esetén a közterület-felügyelet önállóan is jogosult ellenőrizni és bírságot kiszabni.{*¹} (A közterület-felügyeletet az önkormányzat hozhatja létre; az önkormányzat létesíti és tkp. üzemelteti is a kamerákat.)

A két éve nagy nyilvánosságot kapott eset kapcsán sokan úgy tudják, hogy a közterület-felügyelet kamerafelvétel alapján nem bírságolhat. Ez nem így van.{*²}

A kötelező halási irány megszegéséért egységesített, kötelező bírságösszeg van megállapítva: 50-ezer Ft. Felelőssé tehető a járművezető, illetve, ha a személye nem kerül megállapításra, akkor az üzembentartó.{*³}

4 előéleti pont jár a vezetőnek; de ha nem történik meg a személyének a megállapítása és az objektív felelősség esetén kapja a bírságot az üzembentartó, akkor nem kap pontot.{*⁴} (Akkor sem, ha ténylegesen ő vezetett.)

A vezetői engedélyed nem vonják be. A BTK{*⁵} és a Szabálysértési törvény{*⁶} is tartalmaz eseteket, amikor alkalmazható az eltiltás, illetve amikor kötelező vezetéstől eltiltást alkalmazni. Erre az esetre nincs kötelező eltiltás megállapítva.

A Szabálysértési törvényben van ugyan egy olyan általános lehetőség, hogy az eljárás alá vont személy eltiltható, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.{*⁶} Vagyis, bármilyen szabályszegésért. De messze nem szokás gyorshajtásért, tiltott helyen való várakozásért, kötelező haladási irány megszegéséért – hogy csak napi szinten sokszor előforduló szabálysértéseket soroljak – eltiltást alkalmazni. Ráadásul, nem állítottak meg, nem állapították meg a vezető személyét, akkor kit tilthatnának el?

┌─ {*¹} 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 20. § (1) kg) és 20. § (11) f).

{*²} Akkor, a főpolgármester, családi érintettség kapcsán minősítette elfogadhatatlannak, jogellenesnek ezt a módot, és polgári engedetlenségre buzdított: a budapesti (?) autósok ne fizessék be az ilyen bírságokat. Jogászok már akkor is figyelmeztettek: gondolják meg, mert a meg nem fizetésnek hátrányos következményei lesznek. Később a belügyminiszter is nyilatkozott, azt mondta, hogy csak a rendőrségi felvételek hitelesek, az önkormányzati készülékek nem hitelesek. Polgármesterek már akkor vitatták ezt; fővárosi kerületi polgármester is volt, aki nyilatkozta, hogy a területükön a készülékek is és az ügymenet is eleget tesznek a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletnek. Azok jogszerűen ellenőrző, és nem csupán térfigyelő eszközök. A nyilatkozók ellenőrzés nélkül állapították meg az alkalmatlanságukat, ezért folytatták a bírságolást. Volt, ahol felülvizsgálták, és utána folytatták. Itt is voltak már kérdések azóta kiszabott ilyen bírságok kapcsán.

{*³} 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról 11/F. melléklet 2. sorszám

{*⁴} 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 1/A. számú melléklet 22-es kódszám.

{*⁵} 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 55. § 81) és (2)

{*⁶} 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 16. § (1) és (1a) ─┘