Össze lehet ennyire zavarodni?

Éretségi elött állok, már tudom hova akarok menni tovább de még is össze vagyok zavarodva. Azt sem tudom lassan hogy kivagyok,a személyiségemre értve, elvagyok veszve, semmi kedvem bulizni sem menni csak aludni és tvt nézni akarok szabad időmbe, nem akarok nagyon társasági életet élni pedig társasági emer vagyok. Sokszor csak ugy vagyok és ülök és sírok és a gondjaimon gondolkozok. Barátomnak

nem akarom elmondani mert nem akarom terhelni ezekkel de lassan már vele sem nagyon akarok találkozni pedig szeretem ő pedig inkàbb egyre többet akar vrlem lenni a tanulás mellett. Nem tudom most mi a baj velem egyszerűen utálom magamat és nem akarom a gondjaimat elmondani senkinek mert tudom ugy sem tudnak mit segiteni. Teljesen bevagyok fordulva de nem tudom hogy mièrt 🤷🏻‍♀️