Egyedül érzem magam, senkim nincs, akire számíthatok és úgy érzem egy rakás szerencsétlenség vagyok, akiből semmi nem lesz. Mit csináljak?

Szerintem ez viszonylag gyakori tinédzser korban.

Keresed a helyed, keresed önmagad.

Ha nincs szerető családi háttér, vagy valami érettebb támogató ismerős, rokon, családtag, netán barát, akkor nehezebb átjutni ezen az időszakon.

Nyafogas helyett mondjuk menj ki az eletbe. Menj sportolni, strandolni, bulizni ... lesznek barataid/haverjaid, lesznek programok es nem fogsz unatkozni.

Ha csak otthon ulsz, ne csodalkozz.

Szia,

Itt egy kérdés, amiben sok motiváló válasz, jó tanács van, ami segíthet esetleg:

https://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__betegsegek__1039637..

Ez normális, sajnos szinte senki nem tudja elkerülni ezt a fázist.

Keresd a helyed a világban, igyekezz megtalálni milyen kérdések foglalkoztatnak, mit szeretsz és mi fontos neked.

Max. 1-2 év és vége, szép lassan elmúlik. Nagy kitartást addig is!