Csak én érzem szégyenfoltnak, hogy magyar vagyok?

Tudom, rettentő sok utálatot fogok kapni, de túl régóta emésztem magam ezen...ki kell adnom.

A legnagyobb szégyen az emberek jogai tagadásának a vágya, amit a magyar politikusok leművelnek.

-Be akarják tiltani az abortuszt, viszont a nők sterilizálása el van lehetetlenítve, és mint tudjuk a fogamzásgátló módszerek nem 100%-osak. Azt meg sem említem, hogy a férfi sosincs számon kérve, csak a nő.

-A transzneműektől meg akarják tagadni a nem és név megváltoztatásának lehetőségét, de ész érvet nem tudnak rá mondani, csak azt, hogy "nem helyes"...holott senki életét nem akadályozná semmiben, hogy Panniból Peti lenne, és élne boldogan.

-Be akarják tiltatni a meleg házasságot, és a melegek által történő örökbefogadást, mondván "a család apából, és anyából áll". Nem pedofilokról beszélünk, 2 emberről, aki szereti egymást...a család alapja a szeretet. Gyereket nemzeni bárki tud. Az összes heteró szülőkből álló család, akit ismerek szenved, szétbomlik. Én is menekültem, mihelyst tudtam. De persze...a gyereknek biztosan jobb egy intézetben.

-Szinglik sem fogadhatnak örökbe gyereket...babát még meg is érteném az időigény miatt (bár háttér igazolásával ennek sem kéne gondnak lennie), de rengeteg tizenéves vár családra, aki iskolába jár, és el van egyedül, amíg a szülő dolgozik...de gondolom nekik is jobb intézményben.

A második legnagyobb szégyen az egészségügy.

-Nagymamám tüdőgondozóban van...a falak, zuhanyzók penészesek, omladoznak. Ez a legtöbb kórházra, gondozóra igaz.

-Úgy kezelik az embert, mint egy darab húst. Ultrahangra kellett mennem...nyitvahagyták a vizsgáló ajtaját, ott sétálgatott ki-be mindenki, beszélgettek a vasárnapi ebédről, mintha ott sem lennék. Hasonló, és rosszabb történetek százait lehet olvasni mindenhol.

-A folyosón fekszenek sorra hordágyakon a ruhátlan betegek, mint valami horrorfilmben.

-A mentősok gond nélkül kiabálnak az idősekkel, fiatalokkal, akik öntudatukon kívül nem hallhatnak rögtön az utasításokra. Nem...nem részegségről beszélek.

-Az ügyeleten ráförmednek az emberre, ha hajnal 3-kor be mer menni, mert megpusztul a fájdalomtól.

És úgy nyilatkoznak, hogy a magyar egészségügyi ellátás hibátlan? Talán a magánkórházakban, ahol 1 vizsgálat 120 ezer. Ezeket persze lehet a végtelenségig taglalni. De miért is dolgozna az az orvos, akit nem fizetnek meg.

A harmadik szégyenpont az oktatási rendszer.

-A gyerekeket szidják, hogy utálják az iskolát...pedig csak tanulni akarnak. Egy gyerek, aki orvos/ügyvéd/tolmács/stb. akar lenni...mit kezdjen a kötelező tesivel? "Mozogni kell" igaz, de csak ott ülnek, vagy mégjobban megutálják a testmozgást. A napközbeni tesi pedig mire jó? Alapból fáradtak a gyerekek...mégjobban lefáradnak, leizzadnak, felveszik a tiszta ruhájukat a vizes testükre, majd üljenek be 2 témazáróra?

-Rajz, ének, média órákkal lopják az időt ahelyett, hogy a gyereket támogatnák abban, amit igazán akar. Kell kötelező tananyag, a lényeg, ami fontos. De egy ügyvéd nem fogja használni a papucsállatkát, egy orvos nem fogja használni a dó-ré-mi-t, egy úszónak nem lesz szüksége az Aranybullára, és egy programozó pont le fogja tojni a reneszánsz stílusú boltíveket. Tanulni kell, akarnak is a gyerekek...de nem a számukra felesleges dolgokat.

-Persze meg lehet említeni a bejárósok halálát...a nulladik órát, vagy amikor egy makacs tanár nem engedi el őket 5 perccel hamarabb, ezért 1,5 órát várniuk kell a következő buszra.

Mint az eddigieket, ezeket is lehetne tagolni, de szerintem a lényeg érthető. De miért is akarna tanítani bárkiis, ha nem fizetik meg.

A negyedik a rasszizmus, vallások elítélése, homo/transzfóbia, szexizmus és társai. Az magyar emberek begyepesedett látásmódja.

Ezt nagyon nem taglalom, legyen szó romákról, feketékről, muszlimokról...a magyar ember a sztereotípián kívül nem tud máshogyan gondolkozni. Az utálkozás, elítélés jár csak a fejében...muszáj valamit találnia az emberen. Fekete? Nem. Meleg? Az sem...de akkor mit utáljak? Ja igen, rövid a szoknyája, akkor csak kuxxx lehet. Az már nem számít, hogy a személy csak 12 éves, és éppen évzáróra megy. Festett a fiú körme? Akkor nem lehet igazi férfi...valamit muszáj utálnia.

Utoljára hagytam a pénzügyet, ami túltesz a szégyenen...inkább a komédia kategóriába sorolnám.

-Azt mondták, hogy az átlag magyar kereset 400-500 ezer forint között mozog. Végülis, ha belevesszük a politikusokat, és a külföldi dolgozókat, biztosan igaz.

-"Csökken a munkanélküliség." Igaz, már nem heten, hanem tizenketten ülnek az út szélén, amíg 2 dolgozik.

-Tudtátok, hogy nemsokára magyar űrhajóst küldenek az űrbe? Az most lényegtelen, hogy a kórházak omladoznak, az emberek éheznek.

-Épül az új sportcentrum, stadion! Igaz, az előző is mindig üres, de milyen jó lesz a látképnek, ha ott is van egy.

-"Akinek nincs pénze, annyit is ér." "Akinek nincs vagyona, nem dolgozik eleget érte." Nyilatkozták magyar politikusok. Ezzel szerintem az összes olyan dolgozó egyetért, akit nagynehezen felvettek valahova, majd napi 8, 12 órában dolgozik, túlórázik 110-240 ezer forintért.

-De az a fontos, hogy kiosztottak, ki tudja, mennyi tonna krumplit...az mellékes, hogy nincs pénz melegvízre, gázra.

Szerintem ide mindenkinek lenne egy példája, azért nem is folytatom tovább.

És ott tartunk, hogy a fiatalok illetve mindazok, akiknek lehetősége nyílik menekül külföldre, és szörnyelkedve néznek vissza az egyrecsak rohadó országa...ami elvileg jobban teljesít. Lassan több lesz az idősödő, mint a fiatal, nem akarnak az emberek családot alapítani. A stressz viszi sírba a magyar embereket, de elkönyvelnek minden panaszt "tömeghisztériának, fiatalok gyengeségének/lustaságának". Majd, ha egyszer egy olyan választásra kerülne a sor, ahol nem egy konzervatív párt nyerne, választás elé kerülne az elnök: "Fékezzem meg a romlást, és tartsam szinten...vagy megpróbáljam helyrehozni mindazt, amit leromboltak az évtizedek alatt." A második lehetőségénél persze tudjuk, milyen szintű gyűlöletet kapna az illető a maradiak tömkelegétől, akik még akkor is itt lesznek Magyarországon.

Biztosan van, amit elfelejtettem beleírni, de maga az, hogy hirtelen ennyi minden eszembe ötlött, mutat valamit.

Ezek után már hiába beszélünk a magyar felfedezésekről, borvidékekről, mint büszkeség...minden országnak vannak ilyenjei. Szóval csalódottan mondom ki, szégyennek tartom, hogy magyar vagyok.