Megváltoztam, nem ismerek magamra. Mit tegyek?

Érzem magamon, hogy valami hatalmas nagy változáson mentem keresztül. Szinte nem ismerek magamra.

Lehet azért van ez, mert már lassan fél éve nem találkoztam barátokkal (ha meg még is, mint például 1 hete, nem tölt fel az együtt töltött idő, hanem inkább lefáraszt), vagy csak a kamaszkor műveli ezt velem? Bár az utóbbi talán már nem annyira reális, most töltöm be lassan a 18. életévemet.

Régen soha nem voltak ilyen nagy hangulatingadozásaim. Többször voltam mosolygós, mint "depis", komor. Érzem hogy bezárkóztam. Ha van is lehetőségem emberek közé menni, nem akarok. Eddig extrovertált embernek vallottam magam, de mostanra már az ellenkezője vagyok.

Szeretnék változtatni a viselkedésemen, de nem tudok. Ha mégis ügyelek rá, hogy most ne jöjjön hirtelen rám a szomorúság, hamar leteper és nem tudom áttörni.

Veletek is volt már hasonló? Ez normális?

Egyébként vannak hobbijaim, barátaim, jó családi hátterem... mindenem megvan ami csak kellhet, de mégis ilyen a viselkedésem. Habár már abban sem vagyok biztos, hogy a hobbijaim valóban azok-e. Rég csináltam olyat ami feltölt (kivéve a találkozást barátaimmal, de mint már írtam, inkább lefárasztottak). Régen ilyen volt számomra például a festés. Most már az sem vidít fel.

Ha ti is átmentetek már ilyenen, ti hogy éltétek meg ezt? Ugye ez csak egy korszak és majd lassan visszakerülök a régi énembe?