Rettentően félek a telefonálástól, és minden egyéb interakciótól, ahol számomra idegen emberekkel kell találkoznom és minél jobb oldalamat mutatni. Hogyan tudnék ezen segíteni? Van "gyógyulás"?
Egyetemista vagyok, kötelező szakmai gyakorlatom miatt várok egy telefont, a héten fognak hívni. Rettentően izgulok, olyan görcsbe vagyok, hogy az nem igaz. Mikor pittyegett ma a telefonom, akkor is minden alkalommal, mintha egy ütemet kihagyott volna a szívem. És akkor belegondolok, hogy a telefon max. 5 perc lesz, de utána be kell mennem személyesen is majd és kvázi "eladni magam" és elkezdeni dolgozni, emberek között, akiket abszolút nem ismerek, és szabályosan rosszul leszek, pedig nagyon szeretném ezt a munkát, mert minden szempontból ideális lenne.
Mindig is szociális szorongásom volt, ennek ellenére a legtöbb emberrel végül megtalálom a közös hangot, de a telefonhívástól és a szerepléstől egyre rosszabbul vagyok, ahelyett, hogy hozzászoktam volna már... Egyetemen is mikor prezentálok, akkor is nagyon magas a pulzusom, kiszáradok, gyomrom fáj, stb. Nem tudom, mit tudnék ezzel tenni. Belül tudom, hogy nincs mitől félni, minden ember telefonál és dolgozik és új embereket ismer meg, és tök természetes folyamat, de valahogy ennek az izgalomnak akkor se tudok parancsolni, és rosszul vagyok.
Csak pszichológussal tudnám ezt megoldani? El se tudom képzelni, hogy hogyan tudnánk ezen segíteni. Aki hasonló cipőben jár/járt, meg tudná osztani a tapasztalatait, hogy hogyan birkózik meg ezekkel?
Én sokat néztem a vetítő miközben prezentáltam az egyetemen, igy valamennyire csökkent a szorongásom. Mély levegő, előtte nyugtasd magad. F
Tanár leszel?
válasza:Áss le mélyebben magadban, hogy pontosan mitől is félsz/tartasz.
Emberektől? Tömegtől? Magától a hibától? Kudarctól? Az ezzel járó,"jaj, mit gondolnak majd mások, ha..."?
Solo harcos vagy vagy csapat munkát preferálod?
Itt sokat számít, hogy introvertált vagy extrovertált vagy netán ambivertált vagy-e?
Minden érzésre és tényezőre, ami felmerül kérdezz rá magadtól és elmélkedve áss le a gyökerekig. Firkálgasd papírra a dolgaidat, tulajdonságaidat, keress összefüggéseket.
Csak akkor lehet tippeket adni, ha tudjuk miről is van szó.
A szaki is felméreget, csak neki nehezebb, ugyanis te többet látsz magadból, csak meg kell tanulni több aspektusból is rálátni önmagadra, dolgaidra.
A szociális szorongás is egy jelző, számtalan oka/okai lehet/lehetnek mélyen.
Lényegében az igaz önismeretbe bele tartozik, hogy ezeket is feltárd.
Kevés a jó szaki, jómagam is saját kézbe fogva a dolgokat oldottam meg. Több énidő és leásás fejben - ez vitt előre.
A külső személy, ha jó és ért hozzá, felteszi azokat a kérdéseket, amikkel leásol magad elméjében. De ha megtanulod magadnak feltenni ezeket, nem kell szaki. Max speciális esetben.
Olvass több információt pl pszichológia, testbeszéd, szeretetnyelv témákban, tárd fel önmagad és működését, okokat és okozatokat.
Solo harcosként sokkal jobban teljesítek mindenben. Intro vagyok, a kis létszámos eseményeket, munkákat kedvelem.
A tömeg leszív. (Amikor ideiglenes melókban sok emberrel voltam, foglalkoztam, stresszes voltam, haza érve egyből aludtam - időm elpocsékolása volt, de kellett.)
28 éves koromban szedtem magam mellé egy kis csapatot (4en vagyunk), de őket is nagyon megválogatva, mert tudom magamról milyen személyiségű emberekkel tudok gördülékenyen együttműködni. Ehhez is nagyon hasznos az önismeret.
Mindemellett rengeteget változtam, fejlődtem kommunikációtól kezdve a helyzetek kezeléséig sok mindenben, ám volt pár meglévő dolgom, aminek nem találtam meg a gyökereit, így nem tudtam javítani azokon, majd találkoztam az ADHD-val, ami kiegészítette az önismeretemet.
Sok szakinál voltam diákként, mindet ott hagytam, mert hülyeségeket írtak (felnőtt fejjel még inkább... így vissza olvasva)
Rendes szakembert kerestem (nehezen) , onnan pedig tovább küldtek BP-re.
Nálam AD(H)D tesz be durván, elkalandozik az agyam másodperceken belül, alapon pedig egyszerre 10-20dolog fut a fejemben párhuzamosan, így nehezen fogadok be információt, főleg ami nem igazán érdekel vagy stresszel. Telefonálástól az előadásokig pl suliban.
Másik az az időkorlát, ami fojtogat. Nekem sok mindenhez több idő kell.
Nem azér, mert hü.ye vagyok, sőt, ami érdekel és behangolódik az agyam az adott dologra ott nagyon gyorsan tanulok, 200%-on működök és senki, semmi nem tud kizökkenteni.
Ilyen állapotban kitöltött teszteken pedig max pontszámmal teljesítek.
Persze előnyei is vannak ADD-nek. Burjánzanak az ötletek és egyszerre több szálon tudok futtatni dolgokat, opciókat, nézeteket stb.
Ha nem megy egyedül a feltárás, akkor szakihoz kell fordulni, ám lehet, hogy hosszú keresgélés után találsz rendeset.
3#
Introvertált személyiség mellé társulhat szociális szorongás? Munkát keresve testbeszédem, kommunikációm, személyiségem, miatt több helyen nem alkalmaztak- azóta vannak negatív gondolataim-úgyse vesznek fel, mit gondolnak rólam mások, félek az emberektől, megszólítani őket. Alapvetően otthon sem beszélek ha nem kérdeznek.
válasza:
válasza:Végül erről a helyről nem is hívtak, találtam egy másik gyakornoki helyet, ahol dolgozom - a napokban fog letelni a kötelező óraszámom.
Itt is nagyon paráztam, mikor bementem beszélgetni hozzájuk még februárban, aznap éjjel szinte nem is aludtam, teljesen szétstresszeltem magam, szokás szerint a semmire, mert nagyon kedvesek voltak, és még mindig azok. Összességében jó helyre kerültem.
Ez a problémám viszont nem múlt el. Lassan záróvizsga, és utána újból munkakeresés. Mind a kettőtől iszonyúan parázom.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!