Miért csak akkor akar változni az ember, ha már szinte az élete múlik az egészen?

Én nagyon nehezen élek meg változásokat.

Mert a már működő dolog az biztonságos, és az ember az újat nem ismeri.

Meg ha megszoktál már valamit, akkor az úgy van, az már nem hoz meglepetést, váratlant.

Az új meg veszélyes, ismeretlen.

De néha nagyon jól teszi az ember, ha vált, mert lehet, hogy jobban jár.

Mert akkor tudja végiggondolni az életét, és akkor jon rá, hogy mit csinált rosszul. De néha már elég késo, mert van, aki túl van már a bortonon, amik persze elvesztegetett évek, és kihagyott egy csomó vissza nem téro lehetoséget.

Én még elég fiatal vagyok, de NAGY lehetoségeket már én is kihagytam, persze meg is bántam. Volt már jó sok ballépésem is, ezekbol remélem, hogy már tanultam és már kezdek megváltozni.

Princess

"Ilyen az élet! Kis kavicsokkal dobál meg minket - figyelmeztetésképpen. Ha ezeket a kis kavicsokat nem vesszük észre, akkor egy téglával dob meg. Ha a téglát sem vesszük észre, akkor szétzúz egy kősziklával. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor láthatjuk, hogy hol nem vettük észre a figyelmeztető jeleket. És akkor még van képünk azt mondani: "Miért pont én...?""

azthiszem ez az idézet sokat elárul!!!