Nem tudom komolyan venni az életet, és legszívesebben meghalnék, pedig egészséges vagyok, miért van ez?

Én is ebben a szituban vagyok. A napjaim teljesen egysíkúak. Reggel edzés, majd suli lefekvés és kezdődik minden előröl. Bulizni nem járok, barátaim nincsenek úgy el vagyok, de legszívesebben én is meghalnék, mert ennek nincs értelme.

21/F

Kérdező, meg Első! Miért nincs ennek értelme? Már ennek is van, puszta hozzáállás kérdése.

Nem értem, a mai ember mit vár?

Csak azt látom, hogy nagyanyáink felnőttek szegénységben, szükségben, suliba jártak, otthon tanultak, házimunkáztak. Buli, olyan nem volt. S mellesleg félve tisztelték szüleiket... Mégis felnőttek, legtöbbjük kedves, általánosan jókedvűek, és a gyerekkori sok munka, kötelesség nem lelkibetegeket, hanem munkamániásokat nevelt belőlük, akik szeretik a munkát. Szeretik, mert még túlzásba is viszik.

Ma meg mindenki - nehogy azt higgyétek, magamat nem sorolom ide - extrára vágyik, bulira, haverokra, legalábbis a mókuskerékből való kitörésre.

Amúgy a filmeken, regényeken, zenén kívül is van ezernyi dolog.

Természet? Városok? Közlekedés? Környezetvédelem? Építészet? Házak tervezése? Állatok? Háziállatok, állattartás? Egészség?

Ha valamelyik valakit igazán megfog, évekig le tudja kötni kb. minden szabadidejét.