Velem van a baj, amiért nem várom a Karácsonyt?

Az elmúlt három évben végig iskolás voltam, és a tanárok mit sem törődve az ünnepekkel megpakoltak jó sok tanulnivalóval, majd a szünet utáni első héten vizsga.

Emiatt stresszes vagyok, görcsölök, nem várom a karácsonyt, mert akkor sütés, főzés, takarítás van egész Szenteste előtti nap, ami mellesleg a szülinapom, de már nem is érdekel, mert mindenkinek a karácsony a fontos.

Aztán itt vannak a családlátogatások, anyukámhoz, párom anyukájához, apukájához, nagymamájához, és az én nagyszüleimhez is kell menni, nem beszélve a nővéremékről, akik három gyerekkel nem túl mobilisek.

A plázákban rengetegen vannak, ölik egymást az akciós ajándékokért, eltapossák a másikat, ingerültek. A párom díszíti ugyan a lakást, de tiszta giccs az egész, mindenhol síelő rénszarvas szobrok, meg vigyorgó télapók, mintha csak amerikában lennénk... Tavaly mondtam neki, hogy kicsit kevesebb díszítőelemet is használhatna, de megsértődött rajta. Ja, és mondta, hogy elege van abból, hogy sosincs normális ünnepünk miattam. Nem is érti, mekkora nyomás van rajtam. :(

Belefáradtam, hogy ekkora felhajtást kell csapni az egésznek, unom a felszínességet, és még görcsölhetek a vizsgák miatt is. Szívem szerint elmennék a hegyekbe arra a pár napra, és kikapcsolódnék kettesben a párommal, ahelyett, hogy csak főzök, takarítok, a két ünnep között meg tanulok...