Végül is rossz vagyok, netán elviselhetetlen?
Először kezdem a rosszal mert tudom mindenki arra kíváncsi:
nagyjából egy középfokú kényszerem van.Ez főleg csak a családomon belül jön fel,elég gyakran.Nem bírom elviselni ha az öcsém 13) hülyén játszik,ordibál,a folyosón baromkodik mint egy ovodás.De ugyíanez van a két szülőm felé is.Az a baj amikor valami undorító szokásukat kell eltűrnöm.Például amikor alsógatyában flangál az egyik és valahogy mindig megtalálja azt a pózt hogy kilátszódjon minden.Vagy állat módjára tömi a fejét.Vagy (ez nem undoríztó inkább csak idegesítő) ló módjára nyerít egy filmen.De van még sok.
Ezektől már annyira megutáltam a puszta jelenlétükez hogy amikor a közelükbe vagyok elfordítom,kényelmetlen pozíciókba a fejem,testem,karom,kezem vagy hasonló,és úgy várom ki hogy elmehessek.
Továbá gyakran vannak dührohamaim is mikor egyszerűen csak valami kemény,nem törékeny tárgyba beleütök.
Nem beszélek egyiok családtagommal se.Egyrészt az előzőleg emléített megutálás miatt,másrészt a téma hiánya miatt.A szó szoros értelmében nincs miről beszélni.Ők állandóan csak a pénzről,az egymás hibáiról,és a tényleg idegesítően szar sorozataikról képesek beszélni.Szóval kommunikáció nulla.
Azontúl elég figyelmetlen vagyok.Már 4 éve ennek de volt egy eset hogy elhagytam egy egész táskát.1 éve meg a mobilom.Aztán a szokásos figyelmetlemnségek hogy nem húzom le a redőnyt,nem nyitom ki az ablakot.
És most a jók:
Kiváló tanuló vagyok.És ez nemn az a "tanár megsimogatta a fejem" kiválóság,hanem szó szerint:kiváló.A tantárgyak 90%ából 5 vagyok,a fennmaradóból is 4-es.(magyar , ének,informatika a 4es)
Vannak már nagyon szépen elképzelt terveim a jövőre nézve (csillagászat) és a megfelelő inspiráltságom is megvan.
A tanárok csak áradoznak rólam.Rendszeresen járok tanulmányi versenyekre,vállalok szorgalmi feladatiokat.
Az osztályközösség egyik központi személyisége vagyok.Egyszerűen nincs aki rosszba lenne velem.Mindenki vagy közömbös vagy az igazi sülve főve barát.Közösségi élethez tartozik még hogy nem csak az osztályomban vannak jó barátaim.Az MCSE tagja vagyok,és rendszeresen járok egyetemistákkal,végzősökkel ide oda.Ő közülük is vannak barátaim.
Jó humorú vagyok (bár tudom ez szubjektív.Ha valaki szereti a tartalmas,kissé az angol humorra emlékeztető humort,akkor egész jól ellenne velem)
Tudom hogy nem lehet egy embert pusztán ezek alapján besorolni hogy JÓ vagy ROSSZ,de azért csak annyit írjatok hogy tűrhető,vagy hogy ez meg ez ilyen meg ilyen.A válaszokat előre köszönöm.
16/f
válasza:A családot nem te választod ennyi idősen.
Majd később alakíthatsz ki egy jobbat, nincs semmi baj veled, egyenlőre, csak arra figyelj, majd úgy 20-25 évesen, nehogy ugyanolyanná válj, mint a szüleid.
Sajnos a tapasztalat az, hogy a többség tizenévesen aktívan küzd, és kijelenti, hogy olyan mint az apám/anyám nem leszek, aztán meg később ugyanazokba a hibákba esik, miközben észre sem veszi. Ez tény, magamon is észrevettem a szüleim hibáit, de én legalább tudok róluk, és mindent megteszek, hogy ne az apám fiatalabb mása legyek.
És sok nagyon sok dologban már túlléptem a hibákon, de ez nagyon sok munka árán, és tanulás árán sikerült, és még nagyon sok dolog van hátra, és nem adom fel, nem törődök bele, ha valamire nem tudok megoldást, addig keresem, amég meg nem lesz.
Nagyon fontos, ha rosszul érzed magad, és beletörődsz, onnan fogod tudni, hogy feladtad, és a szüleid nyomdokaiba lépsz. Én is ekkor döbbentem rá.
De tanultam belőle, még időben, és most küzdök minden rég betanult rossz berögződésem ellen, amit csecsemőkorom óta vertek belém.
válasza:Nincs veled különösebb probléma, figyelembe véve azt is, hogy kamasz vagy, mert ebben a korban különösen jellemző az, hogy valaki zavaróbbnak talál adott szokásokat ( például a szülők, kistestvér viselkedését ), míg 22 évesen mondjuk már észre sem vennéd őket, hanem az járna a fejedben, hogy az éjszaka milyen jól érezted magad " azzal " a lánnyal.
Minden relatív, ezt majd később te is megfogod tapasztalni, és amit ma zavarónak, irritálónak és idegesítőnek találsz, azt holnap lehet már észre sem fogod venni- de 16 évesen van az a kor, amikor az efféle zsörtölődések elnézhetőek.
Ennek ellenére nem helyeslem nyilván azt, hogy tiszteletlen módon bánj akár a szülőkkel, akár a testvéreddel, viszont ilyesmiről nem is írtál és gondolom nem is téma nálad.
Ami a többit illeti: kiváló.
Az, hogy jó tanuló vagy, nyilván jó szellemi képességekre utal, és baráti társaságból sem viszel hiányt, ami nagyon fontos.
Személyes megjegyzés az lenne, hogy az írási stílusod alapján értelmes srácnak tűnsz, tehát semmiképp se bizonytalanodj el ilyen szempontból, a családdal meg ahogyan már írtam- elrendeződnek a dolgok, te csak foglalkozz a saját életeddel és a többi rendeződni fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!