Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Mit kezdjek az életemmel?

Mit kezdjek az életemmel?

Figyelt kérdés

Nos, leírhatnám ide az életem történetét, hogyan kerültem ilyen állapotba, de az túl hosszú lenne. Mondjuk azt, hogy 18 évesen semmi értelmét nem látom az életnek, és nem tudom hogyan tovább. Anyám nem engedte, hogy bulikra járjak, mert túlságosan féltett, ezért nincs önbizalmam, sőt még barátnőm se volt. A tanulást elcsesztem, csomó energiát belefektettem, de 4 ponttal lecsúsztam a pesti egyetemről, így az ittenibe kell járnom, nemsokára orvossal megnézetem magam, nincs kizárva, hogy nagyon komoly betegségem van. Olyan dolgokat fogok tovább tanulni amihez közöm sincs, de nem tudok ezen változtatni, más problémákból fakadóan. Semmit nem csinálok egész nap, és már nagyon unom, de lusta vagyok akármit is véghez vinni. 13 éves korom óta depressziós vagyok és egyre inkább az öngyilkosság forog a fejemben, bár gyáva vagyok, hogy megtegyem, de néha tényleg nem látom, hogy mi értelme lenne tovább élni. De ne úgy képzeljetek el, mint valami emós, magát vagdosó srácot a sarokban, és igazából el sem vagyok keseredve. Inkább csak közömbössé váltam minden iránt. A kérdésem pedig: érdemes lenne egyszer és mindenkorra véget vetnem az életemnek?

#élet #depresszió #öngyilkosság #közöny

2013. júl. 25. 23:45

1/1 anonim

válasza:

Nem lenne érdemes. Én is legszívesebben besétálnék a Chernobyli atomerőmű 4-es blokkjába, de nem teszem, mert van egy legjobb barátom, aki számít rám. Gondold végig, kinek, kiknek vagy fontos. Ha most nincs is ilyen, egyszer lesz. Anyád (nem mint sarki némber, hanem mint édesanyád) okkal nem engedett. Túlzottan is féltett, de cserébe nem lett belőled csatornatöltelék, mint sok más velünk egykorúból. Önbizalmad nem ettől nincs, hanem mert máshová sem mész. Ennek is betudható, hogy barátnőd se volt még (nekem se). Ne légy lusta cselekedni. Gondolj bele. Ha ezt folytatod, csak rosszabb lesz minden. Menj ki egy parkba, vagy menj el edzeni, jót fog tenni. Csak gondolj arra, hogy ez az első lépcső egy normális élethez. Ha vannak barátaid, Ők segíteni fognak rajtad. Már csak a jelenlétükkel is. Aztán lehet összehoznak egy szép lánnyal, mondván már épp ideje. Utána helyrehozhatod a tanulást is. Ebben nem vagyok jártas, de gondolom lesz alkalmad másik helyre átmenni. Vagy ha nem is, még utólag kitanulhatod a szakmát, bár az már nem lesz ingyen. A 4 ponton meg ne fájjon a fejed, mert minél többet gondolsz erre, annál jobban fog dühíteni, és fog pesszimistává tenni. Az pedig hülyeség, hogy gyáva vagy az öngyilkossághoz. Ez egyszerűen egy emberi tulajdonság. Majdnem minden épeszű ember meggondolja magát a vége előtt. Sokan ezért is élik túl, mert még épp el tudják kerülni a halált. Például akik a metró elé ugranak, azok ha még megtehetik, reflexesen bebújnak a menekülőárokba, hogy elkerüljék a darabolást. Na de egy szó mint száz, ne add fel. Ha ez erőt ad, gondolj arra, hogy vannak sorstársaid.

2013. júl. 26. 00:26