Nemtudom mit kezdjek magammal, lehet hogy a vég megoldás lenne?

Lelki problémáim vannak amiktől nemtudok megszabadúlni.A családi hátterem se a legjobb,anyukám 5-6 évesen sokszor bántott,olyan is volt hogy a kést a nyakamhoz nyomta és párnával folytogatott,de adtól még nagyon szeret,csak nem a legjobb szülő. de már az ovódában is lenéztek az ovónénik mert apukám cigány származású és rajtam is meglátszik.Az ovóniné a többi gyereket uszította rám hogy verjenek meg.És még sok ilyesmi történt velem.ezektől nemtudok megválni és nagyon zavar,még ha visszagondolok ezekre az időkre sírva fakadok.mellesleg 17 éves fiu vagyok.A barátaim elött adom a nagy magabiztos erős fiut akinek semmi problémája nincsen.A csajozással is felhagytam már egy ideje mert csak kihasználtak.Meg amúgy sem kellenék senkinek mert nem vagyok valami helyes fiú.Az iskolában is kiközösítenek.Minden szünetben leülök egy padra és a telefonommal játszom.senkivel nemtudom megbeszélni a problémáimat.Csak zenét hallgatok és az ad egy kis életerőt.semmi értelme az életemnek.Pszichológus-al ne jöjjön senki,nemtudnék leüllni egy idegen elé és elmesélni az életemet sírás nélkül.Nagyon sokszor megfordul a fejemben az öngyilkosság de anyukám azt nem élné túl,Csak ő tartja bennem a lelket.Ha vele történne valami akkor biztos hogy véget vetnék az életemnek.

Attól is félek hogy az egyik gyenge pillanatomban tényleg megteszem.Nemtudom hogy mit kezdjek magammal,ti mit tennétek a helyemben?