Milyen pszihológussal beszélni?

Nekem elém toltak ilyen "pacákat" és mondanom kellett, hogy mit képzelek el róla. De bődületes baromságnak tartottam mindent, amit odatoltak elém. (Ilyen ember vagyok. Aminek nem látom értelmét, az taszít.)

Viszont egy valami nem ment el a figyelmem mellett. A csaj , aki ott volt, há hogy is mondjam... A nadrágja picikét átlátszó, picikét bevág, picikét lecsúszik... xD

Szóval én egyenesen utáltam, és kb. semmit nem kérdezett, csak ilyen hülye izéket tolt elém.

Az meg butaság, hogy senkinek nem mondhat el semmit. Nekik a dolguk az, hogy segítsenek rajtad. Általában a "vizsgálat eredményét" elmondják a szülőknek, vagy annak, aki úgymond "közel" áll a gyerekhez hivatalos úton. (gyerekvédelmis/családsegítős/osztfőnök pl.)

Én kifejezetten utáltam pszichológushoz járni. Kettőnél voltam összesen + egynek segítettem egy tanulmányban.

Arra nem emlékszem, hogy miket kérdeztek, de azt tudom, hogy nem működtem velük együtt mert nem bíztam bennük. Az elsőt rendszeresen átvágtam. Ő kibeszélt a hátam mögött az osztályfőnökömnek, aki pedig a szüleimmel tárgyalta meg az eseményeket. A másodikat apukám barátja ajánlotta, de ő sem volt valami szimpatikus. Élőben kb 3-szor láttam. Ő is elmondott mindent a szüleimnek.

Ezekből elegem lett és elmentem magamtól a kórházba, hogy valami nagyon nem okés velem. Ott kaptam pszichiátert és benne apszolút megbízom. Ha a szüleim felhívják, hogy mi a helyzet velem, akkor mindig falaz és utána ír egy SMS-t vagy felhív. Ha meg beszélni akarnak (élőben), azt mindig megkérdezi tőlem, hogy beleegyezem és hogy mik a tabu témák. Benne 100%-osan megbízom.