Miért baj, ha nincs bennem megfelelési kényszer?

Egyetértek az első válaszolóval. Maga a kérdés bizonyítja, hogy van megfelelési kényszered. Ha nem lenne, nem érdekelne mások véleménye. De téged zavar, hogy a te véleményed az adott dologról más, mint a többieké. Csak éppen ki van fordítva nálad ez a megfelelési kényszer, és te azt szeretnéd, hogy az emberek véleménye legyen olyan, mint a tied, de végeredményben mégis azt akarod, hogy a te véleményed, stílusod megfeleljen annak, amit tőled elvárnak.

> Szégyen-e,ha egyéniség vagyok?

Egyedinek, különbözőnek lenni sem nem erény, sem nem hiba. Ahogy azonosnak, egyformának lenni sem nem erény, sem nem hiba. Minden dolgot önmagában kell megítélni, hogy az adott esetben a többiek elvárásának megfelelni, a többiek tanácsát elfogadni bölcsebb-e, vagy kilépni a sorból, lekanyarodni az útról bölcsebb-e. Ez meg attól függ, hogy a tömeg az oázis felé tart-e, vagy a szakadék felé. Az első esetben te jársz jól, ha velük tartasz, a második esetben te jársz jól, ha nem tartasz velük.

Tehát hogy szégyen-e, vagy probléma-e az, hogy eltér valamiben a véleményed másokétól, ezért más döntéseket hozol meg? Az attól függ, hogy miről van szó.

Egy biztos, ha valaki mindenben eltér másoktól, az pont annyira őrültség, mintha valaki mindenben hasonlítani akar valakihez.

> Tényleg a legsúlyosabb bűnt követem el,ha önmagam akarok lenni?

Az a probléma, hogy te nem csak önmagad vagy, nem csak egyén, individuum. Az is vagy persze. De egyben egy társadalom, különböző közösségek tagja is vagy, amelyek pont attól tudnak hatékonyan működni, hogy az egyének benne képesek alkalmazkodni egymáshoz, félretéve az önös érdekeiket, képesek egymást formálni, egymásnak tudást átadni, képesek egymás nézőpontját átvenni, így a nézőpontjaik, véleményeik, tetteik is kicsit hasonlítani fognak egymáshoz. Mondjuk hat ember nem hatfelé akar vinni egy gerendát, hanem egy irányba.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ha hozol konkrét példát, azon keresztül meg tudjuk mondani, hogy az adott esetben helyes-e a saját utadat járni, vagy helyesebb lenne-e megfontolni, meggondolni, megfogadni mások tanácsát.

#1

Igen, van megfelelési kényszere, mégpedig az, hogy saját magának akar megfelelni.

Azonkívül meg üzenem a többieknek, hogy attól, hogy bántja, idegesíti mások véleménye, még nem biztos, hogy meg akar felelni nekik! A szavannán a makákók hangjelzésére figyelnek az antilopok, és bizony nagyon is érdekli őket, hogy mikor adják le a figyelmeztető jelzést! Mégsem akarnak megfelelni az antilopok a majmoknak! Csupán saját maguknak akarnak megfelelni, mert nem akarják, hogy megegyék őket! Ezért a figyelmeztetést leadó majmok hangjára felfigyelnek, és elmenekülnek! Ha egy bűnöző bánt valakit, akkor az nagyon haragudni fog a bűn9zőre, és érdekli őt a dolog, mert nem akarja, hogy agyonverjem a nagy büdös semmiért! Mégsem akar majd megfelelni nekem! Attól, hogy valakit valami érdekel, még nem akar megfelelni neki! A kérdezőt bár zavarja, hogy piszkálják a megfelelési marhasággal, mégsem azért írta ki a kérdést, mert titokban meg akar felelni, hanem ezért mert zavarja a piszkálás! Ha valaki szétveri vasrúddal a kocsidat, mert.. elmebeteg, és azt ordibálja, hogy miért nem vettél nekem nyaralót, akkor te értetlenkedve fogsz állni, és szólsz a rendőröknek, és talán még a gyakorira is kiírod, amikor pedig te EGYÁLTALÁN nem akarsz megfelelni neki, csak egyszerűen zavar a tény, hogy szétverem a kocsid! De persze neked eszed ágában sincs megfelelni neki, és venni neki egy nyaralót, csak azért mert tök ismeretlenül hatalmas károkat okozok neked ok nélkül!

"Félnek, tartanak nagyon a magánytól, meg hogy ők nem lesznek elfogadva"

Félnek, hogy nem lesznek elfogadva, de ők meg nem fogadnak el mást? Hihetetlen számomra, hogy nem fogják föl, mekkora z k*va nagy igazságtalanság ez! És persze ha valaki felszólal ellenük, tök jogosan, és még igaza is van, akkor meg halálosan meg vannak sértődve! Gyáva férgek! A legrosszabb az egészben, hogy sokszor olyanokat büntetnek, bántana, olyanokra mérgesek, haragudnak, akik semmi rosszat nem tettek, nemcsak nekik, és másnak sem, és olyan dolgokért, amik másokban is megtalálhatóak. Persze a haver lehet ronda, lehet kövér, lehet rekedt hangú, lehet akármi, az nem baj, mert az haver... Más meg különb, mint a szar haverjai, mégis bántják. Az ilyenek szimpla bűnözők, akinek egy civilizált országban sem szabadna szabadlábon hagyni! De még fejletlenebb déli országokban is agyonverik őket vasrúddal! A viselkedésükkel meg másokat is meghülyítenek, másokat is rosszá tesznek! És ellenségképet alakítanak ki ártatlan emberek iránt! Bárki bárkiről bármit mond, nem kell rögtön benyalni a f*@*szságiat!

A kérdezőnek meg üzenem, hogy egyáltalán nem rendes, jószívű ember az, aki nem akar megfelelni senkinek! Régebben én is azt hittem, hogy így vagyok jó! De nem, nem voltam jó! Talán különb vagy, mint sokan mások, de egyáltalán nem vagy jónak mondható! Egy ember akkor rendes ha meg akar felelni, de a jó, rendes embereknek akar megfelelni. Egy ember akkor jó, hogyha NEM (csak) saját maga gondolatait, érzéseit követi, hanem aki felismeri, hogy ki is valójában a rendes ember, és ő neki akar megfelelni! Legyen megfelelési kényszered! De csak a jóknak akarj megfelelni! ha valahol igazságtalanságot látsz, te soha ne menj bele, ne legyél a részese! Annál felháborítóbb nincs, hogyha valaki ártatlan embert bánt! Bátran állj ki magadért és másokért, ha szükséges! Azzal, hogy mást akarnak lejáratni, azzal, hogy gonoszak vele, csak magukat járatják le, és neked legyen bátorságod észrevenni, ha a haverod igazságtalanul bánt olyan embert, akiről a napnál is világosabban lerí, hogy hazugságokat vagdosnak hozzá!