Furcsának találom magam, ez normális?

14 éves vagyok, azt veszem észre, hogy már lassan 3 éve, hogy úgymond “félek az emberektől”. Nem tudom, hogyan fogalmazzak, nagyon összetett dolog, összeszedem minden gondolatom. Nos, hát kezdjük ott, hogy nekem nem igazán jönnek be a mai trendek, ilyen musical.ly, ilyesmik. Ezért ha valami olyan embert meglátok, aki mondjuk musicallyzik, egyből elítélem. Ez engem felbosszant, változtatni akarok ezen. Sok barátom van, szeretek suliba járni, egyáltalán nem szekálnak, és megvagyok a bőrömben, de mégis azt érzem, hogy valami nincs velem rendben. Igazából ott kezdődik, hogy ha meglátok mondjuk 3 embert az utcán, önszántamból befordulok egy másikba, hogy ne kelljen találkoznom velük. Fogalmam sincs miért, valószínűleg önbizalomhiányom lehet, de gyúrok is rendesen, nem vagyok dagadt, terméseztes alakom van, izmos is vagyok. És egyáltalán nem ronda. Szeretnék párkapcsolatot is, de egy lányhoz sem merek odamenni :( Szóval elég nagy gondjaim vannak, ha jön egy új ember az osztályba, sosem ismerkedek vele először, megvárom, amíg ő jön oda. Szemkontaktust is csak a rokonokkal, barátaimmal szoktam felvenni. Nem tartom magam jónak így. Amikor sok lány van egy helyen sosem megyek oda közéjük, pedig szívesen fogadnának, fiúknál, főleg barátaimnál már ez egy kicsit könnyebb. Nem tudom, lehet, hogy félek attól, hogy elítélnek, de ez nekem így nagyon nem jó, kérlek segítsetek. Bocsi a hosszú kérdésért, remélem tudtok segíteni. Köszi előre is :)