Mi a véleményetek erröl a versről?

A legtöbb véleményezésre beküldött GYK-s vers tizenévesek érzelmi vergődésének profán, prózai, ötlettelen leírása csak éppen pocsék rímekbe szervezve.

Na ez a vers nem ebbe a kategóriába tartozik.

Nem fogom szétcincálni a verset. Nagyjából a rímek rendben vannak. A képek elég kreatívak – a „Most én vagyok a szónok és te a hallgató, | Itt állok és kereslek téged mindenható” sorok nagyon tetszettek. Képes a vers az emberben megszólítani érzéseket.

Talán annyi kritikával élnék, hogy a vers valódi lényege – ahogy azt tanították, tanítják is – nem a rím, hanem a ritmus. Egy ütemhangsúlyos vagy egy időmértékes verselésnél a szótagszámok, szótag hosszúságok szigorú formai szabálya sokkal jobban tudja vezetni a vers ritmusát. A szabadvers mentesít ezen formai szabályok alól, de ha jó verset akarsz írni, ez nem hogy könnyítés, hanem nehezítés, hiszen a ritmust nehezebb megtartani, bár így lehetőséged nyílik arra, hogy a vers ritmusa együtt tudjon lüktetni a mondanivalóval, az érzelmi töltettel.

És itt érzem a versed gyengéjét. Egyszerűen úgy érzem, hogy időnként kiesik a ritmusból. Egy rövidebb sor után indokolatlanul érkezik egy hosszabb sor, aminek a felénél az az érzésem, hogy „Miért nem ért még véget a verssor?”.

De úgy azt mondom, érdemes ezt a versírás dolgot erőltetni egy kicsit. Csak érdemes leporolni mindazt, amit irodalomból tanultál.