Öngyilkos akarok lenni a párom nem szeret?

Ilyen nincs hogy nincs értelme élned!

Csak nem találtad meg még a helyedet!

Hidd el még egyedül is rengeteg jó dolog van,csak nem kell bezárkodni hanem nyitni a világ felé!

Szerintem Te nem szereted csak félsz hogy egyedül maradsz! De hidd el inkább egyedül mint szenvedve,megalázva élni! Amúgy nem csak 1személy van akivel leélheted az életed! Biztos hogy találsz hozzád illőbb párt! Ő nem érdemel még Téged!

Sok sikert és fel a fejjel!

Milyen párod? Élettárs? Barát? Hány éves vagy? Mióta vagytok együtt?

Szerintem nem belé vagy szerelmes, hanem úgymond a szerelembe.

Csatlakozom az előttem szólóhoz, szerintem nem akarsz egyedül maradni.

Azon kívül (Szerintem) kevés az önértékelésed.

Tudod, mennyi mindenre lennél képes?

Húúú, ha azt tudnád!

Gyűjtsd össze a vágyaidat!

Az igazi, legbelsőbb vágyaidat, és érd el őket!

Utazgass, vagy sportolj, vagy fess...

Keress ég, közösséget, ahol jól érzed magad!

És ha esetleg erre azt találna mondani, hogy áh, nekem ez nem megy, én nem ilyen vagyok, deee! Találd meg önmagad!

Egy ilyen srác miatt ne öld meg magad!!

Ha kritizál, beszéld meg vele, mondd el neki, hogy ez neked nagyon sz*rul esik, és ha erre sem változik meg, hagyd ott a fenébe!

Hidd el, hogy képes vagy elölről kezdeni!

Nem létezik olyan ember, aki ne tudná, ha akarná!

Mutasd meg - saját magadnak-, hogy egyedül is meg tudod oldani!

Vagy ha nem, kérj tanácsot!

Keress egy embert, aki tudna segíteni, csak van olyan!

Vagy csak gondolkozz, és döbbenj rá, hogy semmi baj!

Ne hidd el magadról, hogy szomorú vagy, vagy hogy sz*r vagy, vagy hogy az életed fölösleges!

Gondolj bele, hány ember életét tudnád még megváltoztatni, akár véletlenül, vagy szándékosan!

Semmivel nem vagy kevesebb, mint bárki más!

És ha ez így van, akkor semmi értelme meghalnod.

Nekem is volt egy olyan időszakom, amikor azt hittem, hogy értéktelen vagyok, és senki se szeret, aztán nagyon nagyon akartam boldog lenni, és sikerült!

Csak ennyi kell!

Ha nagyon akarod, megkapod!

Ezeket nem egy nyálas, érzelgős motivációs szövegnek szántam amúgy, hanem komolyan így gondolom.

Hajrá!

Társfüggő vagy, ez van. Nyilván elhanyagoltak egész életedben, azért jó lenne neked bárki. De a szeretetet nem lehet kikényszeríteni, nem lehet kizsarolni. Ha eleve olyat választottál, aki nem szeret, azzal nincs mit tenni. Akkor se szeretne, ha cuki lennél, de ha meg így kétségbe is vagy esve, hát az nem túl cuki, de inkább riasztó. Olyat kell választani, aki alapból szeret, nem ráakaszkodni az első szembejövőre és mindenhova ügetni a nyomában, hogy hátha majd megszeret!!! Te megszeretnél valami unszimpatikus alakot csak azért, mert folyton rajtad lóg?

Azért olvasd már el amit írtál: egy olyan ember szeretetéért sírsz, aki nem szeret téged! Ebben mi a jó?

Elárulom a nagy titkot: jó párkapcsolatuk azoknak az embereknek lehet, akik értékelik magukat és legfőképpen szeretik magukat. Azzal jó párkapcsolatban lenni, aki párkapcsolaton kívül is EGÉSZ ember, nem szorul rá a másikra mint egy koldus.

Egy kínszenvedés olyan emberrel lenni kapcsolatban, aki nem szereti magát. Az csak kihasználja a másikat, hogy az tolja bele az energiát, de ettől semmi nem lesz jobb.

A megoldás az, hogy rájössz, hogy miért vagy ennyire nyomorult helyzetben. Nem azért, mert nem szeretnek! Olvasgass egy kis pszichológiát az interneten. Bár amilyen "helyesen" írsz, nem tudom, átmegy-e.